Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

31 fiság volt az, melynek annyi kiváló irónk hódolt. Ha maga nem lehetett a múzsáknak kegyeltje, annál nagyobb szeretettel ölelte keblére azokat, a kiket a költészet múzsája homlokon csókolt. Miként a politikában, ugy az irodalomban sem vallott határozott irányt, nem tett különbséget neologus és orthologus között ; igy aztán különböző irányú írók találkoztak az ő lakásán. Szivesen megfordult nála Horváth István, a kivel összefűzte az az erős hazafias érzés, a melylyel mindketten a nemzet sorsán csüngtek. Megjelent itt Helmeczy, a lelkes és merész nyelvújító, Teleki László gróf, a magyar nyelv és irodalom ügyét annyira szivén viselő főúr, a ki Kultsár ösztönzésére a magyar tudós társaság módozatainak fejtegetésére dijat tűzött ki és olykor szintén meghívta házához a nevezetesebb írókat, Beregszászi Pál, az orthologus nyelvész, ki lapja szerkesztésében is segítségére volt, Ungvárnémeti Tóth László, kit a katholikus vallásra téritett, Fejér György, Vitkovics, Szemere, Kisfaludi Károly, a fiatal Vörösmarthy, kinek oly buzgósággal iparkodott gond nélküli állást szerezni, Gombos Imre, az Esküvés c. szomorújáték szerzője, Bilkei Pap Ferenc stb. Kazinczy, a széphalmi mester, ha Pestre ment époly szivesen kereste fel Kultsár házát, mint Vitkovicsét. Összejövetelek alkalmával irodalmi és a nyelvet illető kérdésekről folyt a szó, bírálgatták az újonnan megjelent könyveket. Itt készítették el a Tudományos Gyűjtemény tervét, itt született meg az Auróra megindításának eszméje. Politikai kérdésekkel Kultsár házánál nem foglalkoztak, mert a házi gazda még beszélni sem szeretett politikáról. A magyar tudományosság emelésére mindig kiváló gondot fordított. Kiváltképen két dolgot tartott szükségesnek : egy tudós társaság létrehozását és nyilvános könyvtárak alapítását. A Tudós Társaság eszméje, melyet Bessenyei Jámbor