Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

30 nos küzdelmek közt ezt feleié : le-le-dől, meglássátok, nem jól van építve. De hiszen mondtuk neki, erősebb épület nincs annál Pesten, azután másként sem bukhatik, mert nagy közönsége van, s a páholyokat többnyire magyar főurak tartják. Mit felelt erre a mi vasnyakú magyar igazgazgatónk, azt már nem merem megmondani."

1) IV. A lapszerkesztés és a szinügy buzgó pártolása nem merítette ki teljesen Kultsár tevékenységét. Még egy tér volt, amelyen hatni igyekezett közműveltségünkre és nemzeti fejlődésünkre: a tudományos és szépirodalom. Irodalmunk felvirágoztatásában nagy szerepe volt amaz irói köröknek, a melyek a XIX. század első tizedeiben Pesten közéletünk egyes kiválóbb alakjai körül alakultak. E köröknek sikerült végre Kármán eszméjét is megvalósítani, vagyis Pestet irodalmi középponttá tenni. Eredetre nézve első volt az az irói kör, mely a szerb eredetű Vitkovics ügyvéd házánál szokott összejönni. E kör tagjai védelmezték és terjesztették Révai korszakalkotó nyelvészeti elveit, Kazinczy nyelvújítását és költői irányát. Törzsökös tagja a lelkes Horváth István, a ki először művelte történelmünket nemzetiesebb felfogással, Szemere Pál és Vitkovics Mihály. E kör volt középpontja a Pesten átutazó Íróknak, a kik sohasem mulasztották el fölkeresni Kazinczy lelkes triásziát. A másik irói kör, mely irodalmi életünk mozgalmasságára szintén kiváló hatást gyakorolt. Kultsár István köré gyülekezett. Nem irói talentuma, hanem vonzó egyénisége gyűjtötte házába mindazokat, akik a nemzeti nyelvért és irodalomért buzogtak, a megtestesült haza1) Közölte Szinnyei J., A Komáromi magy. színészet tört., Komáromi Lapok. 1881. 36 sz