Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

25 dik ilynemű röpirat a játékszín érdekében (az elsőt Benke József adta ki ily cimen : A theatrum célja és haszna. Buda, 1809. *), hanem azért is, mert mutatja a szinügy egy lelkes és buzgó pártolójának gondolkozását. Kultsár azok közé a hazafiak közé tartozott, akik beláttak a jövőbe és eszményeikért küzdöttek, mert a nemzet igaz érdekeit fölismerték. Koruk hangulatát nem ismerték meg teljes valójában, mert azt hitték, hogy egyesek lelkesedése az egész nemzetet magával fogja ragadni.

2) Kultsár javaslatának nem volt meg a kivánt sikere. 0 azonban nem az az ember volt, kit a sikertelenség visszariaszthatott volna. 1815. ápr. 25 én ujabb röpít atot adott ki és küldött meg az összes vármegyéknek ily cimen : Hazafiúi buzdítás a nemzeti theatrum fölépítésére Pesten?) Ebből még 1818-ban is néhány száz példányt osztottak ki, midőn a nemzeti szinház elkészült tervrajzát bemutatták Pest vármegye gyűlésen.

4) Mig előbbi röpiratában igen nagy súlyt helyez a királyi pártfogásra, buzdításában a nemzet becsületérzésére hivatkozik ; a magyar nemzet nem bízhatja a merőben véletlenre a maga díszének és méltóságának fenntartását. Elmondja ez iratában, hogy más művelt nemzeteknél mikor kezdett a színészet viiágzani. A magyar nemzet, mig a vitézség, a harc volt a fő, mindig legeiül állt; később a tudományt is befogadta, most pedig a szép mesterségek, különösen a színészet kívánják áldozatát. Nem szabad késlekednünk. A magyar nemzet is csak nyelvének virágzása által juthat belső erőre és maradandó dicsőségre. A nyelv felvirágoztatására pedig legjobb eszköz a színészet, mely szelídíti a durva erkölcsöket, terjeszti a tisztességes gyönyörködést, éleszti a nemzeti érzést. Pest városának polgárai s az ott lakó 1) Szinuyei J, Magyar irók. I. 852. ]. 2) Bayer J., A nemzeti játékszín tört. I 401. 1 3) Ujabban közölte a Hazánk és Külföld, 1867. 26 sz. 4) Bayer J., A nemzeti játékszín tört. II. 113.1,