Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1902

22 A szinházi élet Kultsár igazgatása alatt föllendült. Lehetővé akarta tenni a tagoknak, hogy aoránkint régi terheiktől megszabadulhassanak, azért jutalomjátékokat engedett nekik, amikor a pártfogók is nagyobb mértékben kimutathatták jóindulatukat a szinészet ügye iránt. Nagy gondot fordított arra, hogy a színészek a szükséges könnyed, kifejező mozdulatokat elsajátítsák. Mivel erre nem voltak elegendők a próbák, a kölcsönös buzdítás, táncmestert fogadott, aki begyakorolta őket. Alig kezdték meg a kijavított Rondellában az előadásokat, újra hajléktalanná lett a magyar szinészet. Pest városa az épületet 1814. jun. 10-én eladta, mivel a szépítő bizottságnak útjába esett. íme, a fontos nemzeti ügy másodrendű kérdéssé törpült, hogy a szépítő bizottságnak el ne kelljen térnie a kijelelt útvonaltól. Már csak rövid ideig tarthatták az előadásokat a Rondellában, addig is megszűnt az a kedvezmény

( hogy bért nem fizettek. Kultsár belátta, hogy Pesten a szinészet ily viszonyok közt nem állhat fönn, s míg állandó szinház nem lesz, minden törekvés hiábavaló. Első lépés az állandó szinház megvalósítására az volt, hogy a Hatvaniutcában telket vásárolt s Pest vármegyének 1814. jun. 26 án tartott közgyűlésén kijelentette, hogy e telket minden nyereség nélkül átengedi a szinház céljaira. A megye a dec. 19 iki közgyűlésen átvette a telket. Kultsár, hogy az állandó szinház eszméjének nagyobb elterjedést biztosítson, a toll fegyveréhez nyúlt és röpiratban ismertette meg az országot tervével. Már a mű címe is mutatja, hogy nemcsak fáradhatatlan izgató volt, hanem az alkalmat is kellő ügyességgel tudta megválasztani : Hazafiúi javallás magyar nemzeti theatrum építéséről, mely egyszersmind a fejedelmi szövetség gyözedelviének és a három Felség Pesten létének emlékeztető jele légyen.

1) Hazafias lelke óhajtását tehát oly politikai ese1) Tudományos Gyűjtemény, 1839. IX. k.