Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1899

29 mértékben, a mint a nevéhez fűződő gyűlölet alapján várnók, azt a következőkben igyekszünk megmutatni. Tiberius uralkodása Drusus halálától 37-ig K. u. A IV. könyv első fejezete igy kezdődik : „C. Asinius és C. Antistius consulok alatt Tiberius uralkodásának, az állam békéjének, háza virágzásának (mert Germanicus halálát szerencsés eseményei közé sorolta) kilenczedik éve vala, midőn ő maga dühöngeni vagy a dühöngőknek segítséget nyújtani kezdett" és ugyanezen könyv 6. fejezete : „Tiberius uralkodásában a rosszrafordulásnak kezdetét ez az év (t. i. a 23.) jelezte". Már magában véve lehetetlen, hogy Tiberius életében és jellemében oly nemű változást vegyünk fel, a mely egy meghatározott évhez van kötve. Ily hirtelen változást ifjúban is nehéz volna megállapítani, annál kevésbbé egy 65 éves ember jellemében, a ki azonkívül 9 évig állván a főhatalom élén, elég alkalmat találhatott, hogy indulatjainak szabad folyást engedjen. Ha volt is változás Tiberiusban, az a későbbi években történt, ez a változás azonban nem volt természetes. Egyébként Tacitusból fogjuk látni, mennyire felelnek meg a tények az ő emiitette változásnak. Ennek a változásnak oka Tacitus szerint Aelius Seianus, a testőrség parancsnoka volt (I, 1). Mint a legtöbb fejedelem, a ki hatalmas aristokrata ellenpárttal áll szemben, Tiberius is legszívesebben alacsony származásuakra támaszkodott, de egyedül Seianus volt az, a ki a császár kegyét és bizalmát teljesen élvezte. Tiberius nagy bűnei közé sorolják, hogy bizalmatlan volt az emberekkel szemben, pedig e bizalmatlanságnak talán volt is alapja. Családi körülményei : atyjától való elszakítása, Augusztusnak cselszövésekkel telt házában átélt gyermekévei, Julia ráerőszakolása, a kit gyűlölt s a ki szín-