Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

22 szükség, akkor tán alkalmasabb a viola fény 0.000,397 mm. hosszaságú hulláma alapegységül. Bármelyiket válaszszuk is könnyen előállítható, állandó és biztosan ellenőrizhető alapegységet választottunk. Ha valaki előakarja magának állítani a métert, úgy, a mint azt a francziák a mult évszázad végén definálták (hogy t. i. a méter a föld délkörnegyedének tízmilliomod része), vagy pedig ha ellenőrizni akarjuk a párizsi archívumba őrzött mintámétemek hosszúságát, e szándékát nagy munka és még több költség nélkül keresztül nem viheti. Nem kevesebb, mint 14 évig mérték a francziák Földünket, míg hosszas számítás után megállapították az ezüstrúd alakjában testet öltött mintamétert. Egy fényhullámhosszat pedig a gyakorlott fizikus a fönnebb adott értéknél nagyobb pontossággal meghatározhat egy jó műszer segítségével egyetlen délután folyamán. Ezen kísérlet végrehajtásához ugyanis egy fonálkeresztes távcsővel és mikroszkópos leolvasással felszerelt azimutális szögmérő eszköz kell csupán. Azimutalis az olyan eszköz, melylyel a vizszintes síkban lehet szögeket, mérni. Ezenkívül még egy fénytani rácsra van szükségünk. Mi ez a rács ? Hogyan készül ? Jedlik Ányos, a pár évvel ezelőtt elhunyt nagy tudományú benczés fizikus feltalált egy osztógépet, mely egy e czélra készült üveglapra finom gyémántcsúcscsal egymáshoz igen közel levő s egymással párhuzamos egyeneseket karczol. Egy milliméternyi széllességű övben ezer, kétezer aequidistans (egymástól egyenlő távolságban lévő) karczolat jól megfér, egyik a másikat nem zavarja. E munka hasonlít a szántáshoz : a gyémántcsúcs megfelel az ekének, a párhuzamos karczolatok a barázdáknak. Az ily módon előállított karczolatok összeségének neve rács. Az ilyen rács fényszóró tulajdonságú, vagyis fölbontja a fehér fényt színeire; ha pl. •egy keskeny, mondjuk egy negyed milliméter szélességű hasadékon bocsájtjuk be a szobánkba a Nap fényét és e keskeny hasadékot a rácson keresztül nézzük a