Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1898

10 czenkint. A levegőben azért halad a fény valamivel lassabban, mert ez a világtérnél sürübb optikai közeg. Értjük most már, hogy miért nem sikerült a görögöknek a fény mozgás sebességének meghatározása. Ok ugyanis direkt mérést akartak tenni, tettek is, de természetesen nincs a Földön, a Föld felszínén két olyan pont — kikötve még, hogy az egyik pont a másikból látható legyen, — melyeknek egymástól való távolsága a fénymozgásra nézve mérhető időt jelentene. Direkt mérés mai tökéletes chronométereinkkel sem eszközölhető, nem hogy a görögök vizióráival lehetséges lett volna, hisz, ha meggondoljuk, hogy a Föld egy meridiánköre 40,000 Km. hosszú, azonnal látjuk, hogy Földünket a fény egy másodpercz alatt hét és félszer megkerülhetné. Oly sebesség ez, mely messze meghaladja az emberi képzeletet: innen érthető a kételkedés, melylyel először maga a tudós világ, a laikus világ pedig mai nap is fogadja ; s ez természetes, mert első pillanatra mindenki oly forma meghatározásra gondol, melyet a hangsebesség meghatározásánál alkalmaztak. Elsütöttek egy ismert távolságban lévő ágyút, vagy megütöttek egy harangot s ugyanazon pillanatban optikai jelet (láng) adtak, észlelték a fellobanás és a hang közötti időt. A fényre ráfogták, hogy terjedése nem igényel időt (s e mérésnél nem is igényel számbavehető időt), a két megfigyelt időpont közötti differentia tehát a hang útjára esett. A mi szerepet a hangsebesség meghatározásában a fény játszik, ugyanazt az ember két pontosan összeigazitott órával gondolja helyettesíthetőnek ; hogy azonban ez sem vezet czélhoz, láttuk. Kőmer felfedezésével tehát megdőlt a sok százados balhiedelem, hogy a fénynek nincs terjedési időre szüksége ; nemcsak hogy időre van szüksége a fénynek, hanem — mint látni fogjak — némely esetben jelentős, meglehetősen nagy időre van szüksége. Ha pl. Földünknek a naptól való távolságát említem fel, mely a legutóbbi parallaxis meg-