Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1896

16 egyszer a tengelye körül megfordult a Nap körüli pályáján is előre haladt, a Nap tehát tőle az előző naphoz viszonyítva elmaradt. Földünknek ennélfogva 3 perez és 56 másodperczig kell még forognia, hogy a Nap az illető hely délkörén átmenjen. Hogy az állócsillag mindig 23 óra 56 perez és 4 másodpercz eltelte után megy át a délkörön, ez onnét van, mert az a távolság, a mennyire a földünk egyszeri körülforgásának ideje alatt előre halad a Nap körül való pályáján, a csillagok roppant távolsághoz viszonyítva elenyésző csekély távolság. Évenkint 365 és egy negyed polgári napot számlálunk, de a Földünk évenkint 366 és egy negyedszer fordul meg a tengelye körül. Ha egy éggömbre azokat a helyeket, a mely helyekre a Nap akkor jut midőn az illető hely délkörén átmegy, naponkint feljegyeznénk, akkor azt tapasztalnánk, hogy a Napnak ez a látszólagos pályája egy év alatt a csillagok közt, kört ír le. Ennek a körnek egyenlítőtől való elhajlása 23 fok és 27 perez, tehát akkora, mint a Földtengelyének elhajlása, a pályájára való merőlegestől. Ezt a kört Ekliptikának nevezik. Az Ekliptika tizenkét csillagképen halad át a mely csillagképeket az állatkör csillagképeinek szoktunk nevezni. Földünknek még egy nevezetes mozgásáról kell még megemlékeznünk. A nap nem áll egy helyen, hanem azon táj felől, a hol a Sirius csillag van, a Herkules csillagképe felé rohanó sebességgel halad, magával ragadván a Földünket és valamennyi bolygóját. Ha a nap mindig ebben az irányban haladna, a Herkules csillagképét néhány millió évszázad alatt érné el. A nap e mozgása miatt Földünk a világtérben nagy, kanyargó csavarvonalakat ir le. Földünknek tömege ezer milliárd köbkilóméter. Súlya 5 és 1/

2-szer nehezebb a víznél. A Hold. A Hold az az égi test, a mely Földünkhöz legközelebb van Távolsága nem nagyobb Földünk 30-szoros átmérőjénél, 384,400 kilóméter. A Hold átmérőjét 31 perez és 24 másodpereznyi