Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1896

12 ban ? Mi van ezen alul ? Milyen vastag a Föld szilárd kérge? Általában milyen a Föld belseje? — Mindezek olyan kérdések a melyekre határozottan nem tudunk felelni, hanem csak egyes véleményekkel (hypothesis) Hogy pedig ezen véleményekről tisztább képet alkothassunk magunknak, szükséges, hogy Földünket mint égi testet vizsgáljuk, annak a világ mindenségben való helyzetével tisztába jöjjünk és a vele rokon égi testek között keressünk hasonlóságokat, a melyek a Földünknek azon rég elmúlt idejére engednek következtetést vonni, a melybe a geológus szeme bele nem pillanthat. Földünk mint égitest. A csillagászat azt tanitja, hogy Földünk a Holddal és Nappal egyetemben épen ugy csillag, mint az égen ragyogó többi csillag. Ha az égboltozat csillagai közül azt a csillagot akarjuk kiválasztani, a melyhez a mi Földünk legjobban hasonlítható, akkor egy kis vörös csillagnál kell megállapodnunk, a Marsnál. Ez a csillag, a mikor legközelebb van hozánk, akkor távolsága 7 millió mérföld, a mikor legmesszebb van, akkor körülbelül 8-szor ilyen nagy a távolsága. A Mars felületéről nézve a mi Földünk olyannak látszik, mint a milyennek mi a Vénust, az esthajnali csillagot látjuk. Ha egy még távolabb fekvő csillagra, az égboltozatnak az esthajnali csillag után legfényesebb csillagára, a Jupiterre eljuthatnánk, onnan a Földünket csak egy kis fénylő pontnak látnánk. A csillagászat kimutatja, hogy Földünk az égi testeknek rokona, ezeknek a tanulmányozása szükséges ahhoz tehát, hogy a Földünkről helyes képet alkossunk. Mint égi test, a Földünk a többi égi testtel egyetemben a mérhetetlen világtérben lebeg, úgy, mint a porszem a levegőben. A Nap vonzókörébe esik, annak kísérője. Nagyságánál fogva uralkodik a Nap a Földünkön. Több mint egy milliószor (1-279,000) nagyobb a Földünknél. Míg a Földünk a Nap körül egy év alatt megfutja útját kerülék alakban, addig a Nap magával ragadja és rohan vele a mérhetetlen nagy világtérben egy irány felé, a Herkules csillagzat felé. A Napnak ez