Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1896

10 kulcsot a kezünkbe. A mely kövületeket a rétegeknek vizszintes lerakodása mellett, valamely geologiai formátióra nézve, mint jellemzőket megismertünk; azok útba igazítanak bennünket, most az össze-vissza zavart rétegek korának a megállapításánál. A mint a hegységekben, különösen a magassabbakban, a rétegek elhelyeződésében nagyobb változatosság uralkodik, mint a síkságok párhuzamosan fekvő vizszintes rétegeiben ; ugy megtaláljuk ezt a változatosságot a közetek anyagában és a képződésük módjában is. Mig a síkságon a vízszintesen letelepült réteges kőzetek mind a vizből leüllepedett (sedimentalis) kőzetek, addig a hegységekben találunk olyan kőzeteket is, a melyek különböző ásványszemek halmazából állanak, egész nagy tömegeket és hegycsúcsokat képeznek. A külső formájuk mindjárt elárulja, hogy ezek a kőzetek rokonok a most is működő vulkánokból kitódult és megkeménykedett láva anyagokkal. Az eredés módjuk tehát egészen más, mint a sedimentális kőzeteké. Azok a vízből üllepedtek le, ezek a Föld belsejéből tódultak föl. E miatt feltóduló eruptiv, vagy vulkáni kőzeteknek szokták őket nevezni. A legmagasabb hegységeknek magvát, központi tömegét többnyire egy szemcsés, kristályos tömegkőzet képezi a granit, a mely kvarznak, földpátnak és csillámnak a keveréke. Vele kapcsolatban találjuk az ősrégi sedimentális képződményeket a gnájsz-ot, csillámpalát és a fillit-et, vagy ős agyagpalát. Valamennyi sedimentális formatió ezek fölé van települve, ennélfogva tehát ezek valamennyi sedimentális formátió képződményeinél régiebbek. A gránitnak a tömeges előfordulása, valamint az a körülmény, hogy réteges kőzeteket áttörő és azok közé behatoló granitereket lehet találni, annak eruptiv természetére mutatnak ; másrészt pedig az semmi féle más vulkáni kőzettel meg nem egyezik. E kőzetnek tehát eredés módját eldönteni nem tudjuk. A gnájsz és kristályos palák kitűnő rétegzettséget mutatnak ezen és egyéb körülményeknél fogva is, határozottan sedimentális eredetre vallanak; másrészt azonban ásványösszetételre nézve teljesen elütnek a későbbi sedimentális kőzetektől és a gránithoz közelednek, vagy avval teljesen meg is egyeznek. Tehát