Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1895

38 Furcsa dolgok történtek akkor a komáromi postán ; ugyanis Reichlin-Mieldeg ezredes, Nobili várparancsnok hadsegéde, vállalkozva a kémszolgálati a, a szerinte gyanúsnak tetsző levelek pecsétjéről egy magával vitt emberrel lenyomatokat készíttetett, ő maga pedig felolvasztotta a viaszt, mire a boríték felnyílt. Az átolvasott leveleket aztán a kész mintával újból lepecsételte. A rendőri önkénykedés által elkeserített polgárok a nyilvános élet minden formájából ki levén zárva, annál nagyobb vonzalommal ragaszkodtak egymáshoz, és így a társas együttlét annál szívélyesebbé, bensőbbé fejlődött. Komárom társadalmi élete soha virágzóbb nem volt, mint akkor és a 60-as évek elején, midőn az alkotmányos szabadság hajnala derengeni kezdett. 1850-ben 11,214 a lélekszám Komáromban, 1847ben 20,660 volt Fényes szerint. E számok hangosan hirdetik, hogy a 48-iki nagy tűzvész, az erre következett ostromzár és bombázás, majd az 1850-iki árvíz igen sok lakost tett hajléktalanná és kényszerített a kiköltözésre. 1850. szept. 7-én tudatja a soproni tankerület iskolai felügyelője, de már németül, hogy a komáromi kir. gimnázium magyar tannyelvű algimnáziummá degradálhatott. Nov. 27-én már a pozsonyi katonai kerület isk. felügyelősége*) kérdezi, hogy hivatalos nye'vnek a gimnáziumi tanári kar a németet vagy a latint választja-e ? Mire az volt a felelet, hogy ha a magas minisztériumban magyarul nem tudnak, itt meg németül nem ért senki; ennek folytán a latin nyelvet kell elfogadniok. A direktor kénytelen volt a német hivatalos iratokat latinra lefordítani ; 1855. febr. 7-ig a tanárértekezleti jegyzőkönyvek és az igazgatói napló is latinul vannak szerkesztve ; aztán pedig 1860. juliusig németül. *) A hajdani alkotmányos világban 1812-től 1848-ig a győri, 1849-Tol a fehérvári, 1850-től a pozsonyi, 1862-től a győri, 1884 tői a pozsonyi tankerületbe tartozott intézetünk.