Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1895

11 1809/10-ben a tanárok saját lakásaikon adtak a tanulóknak magán oktatást. 1810/11-ben végre meg lehetett kezdeni a nyilvános oktatást a tanintézetben, melyet az 1802-ben visszaállított benediktinusok 1812-ben vehettek csak át, részben azért — mert a szerzetnek a szükséges tanárok képzéséről kellett előbb gondoskodni, főleg pedig azért — mert a katonaság a tanárok lakásául szolgáló társházat 1812 ig nem ürítette ki. Itt elejtem az elbeszélés fonalát, hogy előbb egy kissé szétnézzünk az akkori vagyonos, meglehetősen művelt Komáromban, ahol még akkoriban az járta, hogy a komáromi úr, a gy'ôri csak ember. Hogy megváltozott azóta a vetélkedők közti viszony! Űj-Szőnyből-jövet az öreg Dunán, egy két árbocos, repülő híd viszi át csendes időben a Komáromba szándékozókat először is a szigetre; ha nagy a szél, sokáig tart az átvergődés, sőt megesik, hogy ha a kötél elszakad, Ó-Szőnyig leviszi a Duna sodra a repülő hidon levőket Fönt az új-szőnyi malomrévig kukoricza-földekkel borított monostori homokdombok alatt éjjel-nappal zakatol 50 malom, melynek 90 gazdája van. A szigeten még rétek és szántóföldek váltakoznak fel a sziget orráig. A szigeten végig nyúló mai közép útnak jegenyepálmáit 1820-ban ültették, a gyümölcsös kertek is akkor keletkeztek. A kisdunai hajóhídra vivő út végén a Sárkány családfundálta nepom. szent János kápolna már áll. Az első dobogó hidat 1816-ban verték a kis Dunán. A sziget farkán már akkor is nagy volt a nagy fa, mely arról nevezetes, hogy alatta égette el harmad magával Csejtey István főbiró az 1790. márcz. 13-ki megyei közgyűlés határozatából a II. József parancsára készült összes földmérési aktákat — még a közgyűlés tartalma alatt. A győri Duna-soron — kivéve a kisdunai hajóhíddal szemközti Neurihrer-féle emeletes fcliSr hajó fogadót mind csupa földszintes házat látunk. A malomréven túl a messze földön hires, hajóépítő superok egy része lakik, — a többi az u. n. Velencében a tó-utcza partjain.