Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1891

69 család idősbikét pedig egy esetben sem illetvén, a megye az eddigi szokáshoz ragaszkodik, miről is a Vall. Közokt. minisztérium tudomás végett értesíttetni rendeltetik. 1 Ez volt a régi vármegyének az alapítvány érdekében tett utolsó intézkedése, melyből újra kicsillámlik az az eleven érzékenység, melylyel mindannyiszor találkoztunk, valahányszor magát jogaiban a legtávolabbról is megtá­madva vélte. Az 1849-dik évről nincs semmi közölni való; mert a hadi események miatt az iskolák bezárattak, az ösztön­díjasok elszéledtek, az alapítvány kezelése szünetelt, sőt maga az alapítványi igazgató Molnár Titus is, mivel az 1848-ik év vége felé a rendi székház és iskolai épület katonai czélokra, nevezetesen beteg és sebesült harczosok elhelyezésére lefoglaltatott, az alapítványi kaszszával együtt Komáromból elmenekült és csak a harczi zaj lecsönde­sedése után 1849. vége felé tért vissza, mikor is az ala­pítványi ügyek ismét folyamatba tétettek ; azonban ezek már egy újabb korszaknak képezik a nyitányát s a régi keretbe be nem illeszthetők. * * * KÉT ÉSZREVÉTEL. Támadható félreértések megszüntetése szempontjából szükségesnek mutatkozik két kérdés tisztába hozatala: i-ször. Ki nevezi ki az ösztöndíjasokat? Az 1825. évi vármegyei fölterjesztés 4-ik pontja sze­rint 2: »Juvenes pro hoc instituto senior de família Ki­ralyiana audito Domino Ordinario Vice-Comite hujus In­clyti Comitatus (exceptis casibus denominationis pro Patre Directore Ordinis Sancti Benedicti Gymnasii Coma­romiensis in Fundationalibus Litteris expressis) continuo 1 Megyei levéltár. Küzgy. jegyzőkönyv, 1848. november. 2 Lásd 14-ik lapon, tí-ik sorban felülről.

Next

/
Thumbnails
Contents