Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1889

8 Idők folyamán a hatásosaknak tapasztalt források fölé és körül épületeket emeltek s ez által a mai értelemben vett fürdőhely fogalma megtestesült. Ezen épületek kezdetben egyszerűek valának ; de későbben azokat mindinkább nagyobb fénynyel és pompával építették és a kényelemről is minden kigondolható módon gondoskodtak. A fürdő-ügy a görögöknél, későbben még inkább a rómaiaknál nagy lendületet nyert; itt is, ott is magán és nyilvános fürdők nagy számmal fordultak elő. Ami ezek berendezését illeti, Vitruvius

6 szerint közönségesen két részre osztott hosszúkás épületek voltak ; az egyik rész a férfiak, a másik a nők számára berendezve, külön termekkel a hideg, langyos, meleg és izzasztó fürdők számára. Külön termek szolgáltak a vetkőzés és öltözésre, a testgyakorlásra, labdajátékra stb. Az épületben és körülötte fedett és szabad sétálóhelyek és egyéb kényelmi berendezések voltak.

7 De fény és pompa tekintetében legnagyobb magaslatát érte el a fürdői építkezés a római császárok alatt. Agrippa, Augustus, Caracalla, Constantinus, Decius, Diocletianus, Domitianus, Nero, Septimianus, Titus és Trajanus valóságos czézári büszkeséggel vetélkedtek egymással a fényesebbnél fényesebb fürdői épületek emelésében. Hogy fogalmunk legyen egy ilyen fürdő nagyszerűségéről, fölemlítem Caracalláét, aki terjedelmes palotákat romboltatott le s ezek romjain építteté fel fürdőjét, melynek maradványai a mai római szent Balbina-templom környékén egész elpusztult városhoz hasonlítottak. Kétszáz márvány oszlopon állott ezen fürdő — irja Lengyel Dániel — 1600 márvány paddal és 3000 ember fürödhetett benne 6 Vitruvius (M.) Pollio, lűres építőmester Caesar és Augustus korában, 10 könyvet irt a régi építő-művészetről. ' Funke : Neues Keal-Sehullexicon.