Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1889

27 sós földes, jódos vasas és vasas sós kénvíz ; c) a Királyfürdőé sós földes jódos vasas kénvíz ; d) a Sáros-fürdőé sós földes vasas mangános iszapos; e) a Rudas- és Ráczfiirdőé sós földes vasas mangános lithionos; f) a Fürdőszigeté könkéneges, semleges, iszapos. Ezen homokfedte szigetet, mely a Margitsziget északi végénél a Rákos patak beömlésével szemközt feküdt, a Duna szabályozása következtében elkotorták s így többé nem látható ; de hévforrásai jelenleg is fakadnak s emiatt télen ott a Duna nem fagy be. (Gerlóczy-Dulácska : »Budapest és környéke.«); g) a Margit-szigeti fürdő vizét állandó kéntartalmánál fogva Than Károly a kénes vizek közé sorolja. Vize — dr. Verzár J. Ágost szerint — a bádeni (Bécs mellett) és trencséntepliczi kénforrásokéhoz áll legközelebb. (»A Margitsziget. Gyógyfürdő és üdülőhely« Budapest, 1885). Hazai fürdőink között a legfiatalabb, de a tulajdonos : József főherczeg Őfenségének bőkezűsége folytán keletkezése első pillanatától kezdve az elsőrangúak között foglal helyet. Fúrása 1868 —69-ben történt, mely utóbbi évben 118 méternyi mélységből 35° R. hőforrás tort elő; h) a városligeti Artézi-kút vize, Molnár János vegytani elemzése szerint, a földes s alkalis hévvizek osztályába tartozik. Fúrása 1868. nov. 15-től 1878. jan. 21-ig tartott, amikor 9 évi és 2 hónapi munka után 971 méternyi mélységből 58'6° R. hőmérsékű víz (73'25° C.) szökkent elő. E szerint az Artézi-kút vizének hőmérséke, valamennyi hőforrásainkét jóval felülmúlja (Gerlóczy-Dulácska: »Budapest és környéke.«). Budapest keserű forrásai három csoportban u. m. a lágymányosi, őrmezei és dobogói csoportban fakadnak. Legnevezetesebbek az Erzsébet-forrás (fürdőintézettel), az Ilona-, ezelőtt Hildegard-forrás, a Deák Fermez-, a Rákóczy-, az Árpád-, a Fcrencz József és a Hunyady János-forrás. Vannak Budapestnek igen jó hírben álló hidegvízgyógyintézetei és vasfürdői is. 2a*