Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1888

II. Az átok. Az akarat bűvös erejében való hittel az imádságban természetszerűleg összefügg az átok hatalmában való hit is, mely ama másik mellett az ókor valamennyi népénél szintén előfordul. A világon minden lényegesen az akarat erején nyugszik, mely a természetben öntudatlanul, az embervilágban öntudatosan, mindenütt az élet tulajdonképeni tűzhelye. Az ember beszédében emez állagszerű akarat, melyben az élet erői eredetileg származnak, leginkább oly szavakban nyilatkozik, melyekről mondják, hogy az ember az ő lelkét beléjök helyezte, akár szeretet-, akár gyűlöletben, hogy szívből jőnek és épen azért, mivel szívbeli erő van bennök, ismét a szívhez nyomulnak. Mivel aminek a lélekbe be kell hatnia, annak a lélekből kell fakadnia. Ilyen szavakban a beszélő lelkéről valami leválik és az akarat nyila gyanánt annak lelkébe hatol, kihez intézvék. Aszerint tehát, amint a beszélő akarata jó vagy gonosz, olyanok az akarat hevében született szavak is : hozzájok, amint jó vagy gonosz akarati talajról fakadnak, jó vagy gonosz szellem, jó vagy gonosz szellemi szülött magja, áldás vagy átok fűződik, röviden : azok nem beszélnek, hanem teremtenek és rombolnak. 08