Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1888

24 irva van, eltöri, vagy az irást megrontja, vagy olvashatlanná teszi. Átkozott legyen végre nemzetségével együtt mindaz, aki mérget készít, legyen az akár az állam, akár egyes ellen, vagy aki a gabna bevitelét akadályozza, vagy a bevittet ismét kiszállítja. Hasonlóképen kieszközölte Athenében a perzsa háború alatt Aristides, hogy a papok mindazokra átkot vetettek, aki a perzsákkal alkudozásba bocsátkoznék, vagy a hellének szövetségétől elpártolna. Hogy halálos ellenségök elleni nemzeti gyűlöletüket elevenen fentartsák, az ioniak elrendelték, hogy a perzsák által fölégetett templomok maradjanak úgy, amint vannak, emlékül az utódok számára a barbárok istentelenségére figyelmeztetve, mindenkire átkot vetve, aki rajtok valamit változtatna, vagy azokat újra felépítené ; és ugyanezen okból Athenében még Isokrates idejében a népgyűléseken, mielőtt valami másba fogtak volna, átkokat mondottak mindenkire, aki a perzsákkal való békealkudozásra indítványt tenne. Úgyszintén minden egyes népgyűlésen és a tanács minden ülésén Athenében a kikiáltó törvényesen megszabott átkot hirdetett ki, hogy az istenek mindenkit, aki jó hiszeme ellenére a tanácsot, a népet, vagy a főtörvényszéket megcsalja, házával és nemzetségével együtt tönkre tegyenek. Épen így szokta a nép közmegegyező véleménye, valamint jótevőire az ég áldását, úgy elnyomóira átkát lekönyörögni. S már a legrégibb időkben Listának, az őslakók anyavárosának, a sabinusok által Amiternumból elűzött lakosai hazájukat, mintha még az ő tulajdonuk volna, az isteneknek szentelték, és mindazokra, kik gyümölcseit élvezték, kimondták átkukat. A zsidó és görög szokáshoz hasonlóan a legrégibb törvényeikben is közönségesen valami átkot mellékeltek azokra, akik azok ellen cselekesznek: ha valaki különben cselekednék, Jupiternek legyen elátkozva ; aki másként cse-