Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1887

38 A természeti akadályokon kívül egy más, nem kevésbé zsibbasztó körülmény is bénítólag hatott a kereskedelemre, s ez nem más, mint azon korban divó ököljog uralma s rablási vágy. Miért is a városok egymás kereskedelmi érdekeinek megóvása czéljából az úgynevezett h a n z a fegyveres szövetségben egyesültek, s csak így fejlődhetett ki szabadon a kereskedés szelleme a közjó előmozdítására. Ezen szövetség Hamburg s Lübek kereskedői között jött létre 1241-ben. Gyűléseiken a felmerült panaszokat meghallgatták s Ítéletet hoztak ; a megtámadottat védték, aki pedig a szövetség szabályait megsértette, az kizáratott, a mi kereskedelmének bukásával végződött. A lombard városok szövetkezete s önállósága még ezeket is felülmulta, s Barbarossa Frigyesnek nem kevés nyugtalanságot okozott ezeknek hatalma, melyet megtörni nem tudott s a constanzi béke 1183-ban a császár és városok között megosztotta a felségi jogokat. II. Frigyes ép oly sikertelenül harczolt ellenük s pedig oly iszonyatos mértékben, hogy »az élők megirigyelték a holtak sorsát«, s halálát is a lombard városok elleni háborúban lelte 1250-ben. A kereskedelem terjedése az iparéval karöltve jár, hol nemcsak új dologról, hanem a már ismertnek tökéletesbítéséről is van szó. E téren különösen felemlíthetjük a selyemszövést, mit az olaszok a normannoktól tanultak el. Palermóban az aranynyal áttört pompás színezetű selyem kelmék igen is keresettek voltak. Lassan elterjedt ez Florencz-, Bologna-, Mailandba, majd átjutott az Alpokon is. Hogy a fényűzés ezen korban Magyarországban is eléggé meghonosodott, kitűnik abból is, hogy »Gertrud királyné 1211-ben leányát Erzsébetet a thüringi tartománygrófnak a többi közt a következő ékszerekkel adta át, u. m. nagyszámú arany és ezüst edények, drága-