Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1887

8 remélte növelhetni az alakítandó új keresztény országban ; a fejedelmek pedig hatalmuk öregbedését látták a vállalatban. A köznépet a kereszt felvételével együtt járó kiváltságok lelkesítették, nevezetesen búcsúban való részesülés, az adótól való mentesség, a kölcsönzött pénz kamatjainak s részben a tőkének is elengedése. Lehet-e tehát csodálni, ha a szegény földmívelők, csakhogy uraik zsarnoki hatalma alól szabaduljanak, nagy csapatokban sorakoztak a kereszt zászlói alá s siettek azon tartomány elfoglalására, melyet már távolból is mint a boldogság kapuját üdvözöltek! S ép ezen okból nem is tartotta őket vissza az ismeretlen út nyújtotta nehézség sem s ügyes vezető nélkül is útra keltek. Látjuk tehát, hogy a készség mindenütt mutatkozott, a talaj kész volt, csak rá kellett lépni. Ugyanis »a paraszt szívesen hagyta oda fáradságos munkáját, a nők, hogy férjeiket s fivéreiket útra készítsék, ékszereiket adták el ; akinek nem volt költsége, az másokat rabolt meg ; a gonosztevők a kereszt árnya alatt kerestek biztosságot. A remeték, kik mindig barlangban laktak, s a kézművesek, kik a műhelyekben nőttek fel, fegyvert ragadtak, hogy a pápa által igért búcsút elnyerhessék. Egész faluk, sőt tartományok, nők, öregek s gyermekekkel együtt keltek útra, úgy hogy a lelkészek s püspökök, csakhogy nyáj nélkül ne maradjanak, kénytelenek voltak követni őket. A legédesebb kötelék, családi mint polgári elszakíttaték, hogy megszabadíttassák a sz. sír.«

1 Szóval nem volt viszony, nem kapocs, mely ezen általános mozgalomban háttérbe ne szorult volna. Oly rohanó ár volt ez, melyet csak fékezni is pium desiderium maradhatott. * * * 1 Cantu XI. Könyv.