Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1886

VIII. és embertársak iránt való szeretet; mely érzel­meknek már a zsenge korban, a növendékek lelkébe való átültetését, fejlesztését és erősítését tette az iskolák egyik fő-feladatává. Ami pedig a tanulmányokat, különösen a tantárgyak és tananyag mennyiségét illeti, különbséget tesz a tanterv a szükséges és hasznos tudományok közt; sőt az utóbbiakat ismét két részre osztja: i. a melyeknek a haszna általános (valamennyi tanulót köte­lező rendkívüli tantárgyak); 2. amelyek csak egyesekre nézve hasznosak (csak a felsőbb fokú intézetekbe lépni kivánó ifjakat kötelező rendkívüli tantárgyak). — Altalá­nos követelménye ezen tantervnek, hogy mindenki hi­vatásához mért oktatásban részesüljön. Hogy a kitűzött czél annál biztosabban elérhető le­gyen, és hogy az új tanterv áldásait az országnak külön­böző vallású, nyelvű és állapotú lakosai, mint közös jót ; közösen élvezhessék, gondoskodott a királynő ezen tan­tervében arról is, hogy az ország területén létező külön­féle vallások, nyelvek és polgári állások érdekei méltá­nyos figyelembe vétessenek. Ily alapelvek mellett az országot g tanulmányi kerü­letre osztotta, úgymint : a budai, pozsonyi, besz­t e r c z eb á n y a i , győri, pécsi, kassai, ungvári, nagyváradi, — és a horvát-slavon-dalmát részeken a zágrábi kerületre. Az összes magyarországi tanügy élére, mint első rangú tanintézetet a Nagyszombatból Bu­dára áthelyezett kir. egyetemet tette. Ezután következnek »tamquam filiae universitatis« a királyi akadémiák: a dunántúli kerületben Győrött a tiszántúli » Nagyváradon a dunáninneni » Nagyszombatban

Next

/
Thumbnails
Contents