Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1885

30 Végrendelkezési szabadságot a királytól nem kért, hanem a Kollonics-féle egyezkedés értelmében 3 részre osztotta vagyonát, egy részt hagyván a hazai közpénztárnak, egy részt székes-eg}^házának, a harmadik részt pedig, — mely az említett egyezkedés szerint a rokonokat illethette volna, — a Pécs-egyházmegyei elaggott papok intézetének, melynek mint fönnebb is említve van, már életében 10,000 forintot adományozott.

2

7 A „Tud. Gyűjt." életirója megjegyzi, hogy : a nemzeti pozsonyi zsinatban ő volt a Káldy-fordította szentírás megjobbítására rendelt tagok feje és elölülője, de azt, — bátor sok helyen javítást vár, — nem engedte; féltette tán, hogy új köntösben ismeretlen lesz.

2

8 Az érdemekben teljes férfiúnak végre beteltek napjai. Életének utolsó éveiben némi enyhülés szerzése végett rendesen meg szokott jelenni Balaton-Füreden ; így 1825-ben is húsvét után Füredre ment. Panaszkodni nem szeretett, baját keresztény türelemmel viselte ; ha vigasztalták, azt szokta mondani: „fiam, ha a gyümölcs megérik, magától leesik." Ily érett gyümölcs volt ő, midőn 89-ik élet-évében, füredi tartózkodása alatt, meglepte a halál 1825. julius 17-én.

2

9 Utódja lett a püspöki széken : Négyesi Báró Szepesy Ignácz. „Teste Füredről — közli a „Tud. Gyűjt." életirója — a tihanyi apátságba vitetett s ott felbonczoltatott ; szivét a tihanyi apátság javainak akkori adminisztratora, t. Orlay Kajetán úr szeszbe tétette és a tihanyi templomban — ha nem 2

7 Brüsztle J. : Recensio. 2

8 Rudnay Sándor érsek-primás 1822-ben nemzeti zsinatot hirdetett Pozsoüyban, melyre a szeptember 8-át megelőző napokon 82 egyházi férfiú, érsek, püspök, apát, prépost, hittanár stb. jelent meg. A tanácskozásra kitűzött nyolcz pont egyike volt (5-ik pont) a szentírás Káldy-féle fordításának átvizsgálása és kiadása. KnauzLányi „Egyháztörténelme" II. köt. 339—344. lapokon. 2

9 Halála hirének alkalmából a Bécsben megjelenő „Magyar