Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1885

23 Az eddigiekből látható, hogy életének legnagyobb részét Komárommegyében töltötte s hogy itt általános becsülést és tiszteletet vívott ki magának, kitetszik a következőkből, ugyanis : 1801-ben az esztergomi káptalanban való kanonokság megnyerése végett ő Felségéhez folyamodván, ezen folyamodásának támogatására Komárommegye tkts rendeit is felkérte; mely kérését az említett megye rendei, az 1801. ápril havi közgyűlésükben, a legnagyobb készséggel és előzékenységgel teljesítették. A megyei közgyűlés által, ez ügyben hozott határozat jegyzőkönyvi kivonata a következőképen szól : „Sok és nagy érdemei vannak K. J. udvardi plébános úrnak, melyeket nemcsak az egyházi szolgálatban mindeneknek tudtára, hanem különösen e nemes vármegyénél is szerzett ; azokra való nézve tehát őtet a tktes Statusok és rendek eő felségénél bé ajánltatni rendelték." 1

5 Komárom vármegye pártfogásának ily módon való kikérésével némi összefüggésben látszanak lenni a „Tud. Gyűjt." életirójának következő szavai: „Életének legszebb idejét falusi pásztori hivatalában töltötte s tán szabad is gyanítani valami hatalmas ellenséget, ki előmenetelét hátráltatta Az igazi érdemet ideig-óráig akadályozni lehet, de végképen elnyomui nem lehet ; itt is addig rágta az idő az érdemet takaró leplet, míg végre teljes fénynyel kitűnt és jutalmul 1802-ben a sz. Mártonról czímzett pozsonyi társas káptalan kanonokjává neveztetett ki.

1

6 Utódja az udvardi plébánián Lenthi Imre lett, aki ugyancsak Udvardon halt meg 1825-ben.

1

7 Mint pozsonyi kanonok általános figyelmet keltett azon jeles egyházi beszédével, melyet dicső szent István, első apos1

5 Protoc. incl. Comit. Comar. pro anno 1801. áprilisi közgyűlés. 1

6 Memoria Basilicae Strigoniensis. (Az eszterg. schematismus szerint: „Insign. Coll. Eccl. Posoniensis ad S. Martinum Canonicus.") 1

7 Tud. Gyűjt. 1829. IV. köt. 47. lap.