Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1884
25 maga sem értette talán. 8 7) Több ily czáfoló okot hoz fel Cicero Cotta személyében Epicurus tanítása ellen, 8 8) sőt nem habozik kijelenteni, hogy Epicurus az istenekben való minden vallásos hitet tökéletesen lerontott, és valamint Xcrxes kézzel, fegyverrel, úgy Epicurus észszel rombolta le az istenek templomait és oltárait. 8 9) Mert Epicurus ugyan azt mondja, hogy az isteneket tisztelni kell, minthogy minden kitűnő jogos tiszteletre számíthat : 9 0) de lehet-e valami kitűnő abban a természetben, a mely önmagában gyönyörbe merülve, soha semmit nem fog tenni, semmit nem tesz és nem is tett? És ha a kegyelet (pietas) semmi egyéb, mint az istenek iránt való igazságosság: ugyan micsoda tartozásunk, micsoda közünk lehet nekünk azokkal az istenekkel, a kik az emberekkel semmi közlekedésben nincsenek. És ha a szentség (sanctitas) semmi más, mint az istenek tiszteletre méltó voltának elismerése: ugyan miért kellene azokat az isteneket tisztelni, hogyha azoktól semmi jót nem kap, sőt még csak nem is remélhet az ember? 9 1) Epicurus tanításából szükségképen folyó eme következmények birták rá Cicerót, hogy még a korabeli vallási nézetek szempontjából is azzal, a már előbb is említett váddal illesse Epicurust, hogy az emberek szívéből minden vallásos érzetet gyökerestől kitépett. Sőt Posidonius állítására támaszkodva, Cicero egyenesen azt hiszi, hogy Epicurus egyáltalán nem hitt az istenekben, s hogy a mit a halhatatlan istenekről mégis beszélt, azt csak az emberek gyűlöletének elkerülése czéljából mondotta ; mert ő tényleg elveti és csak szóval tartja az isteneket. 9 2) Az Epicurust követő philosophusok közül említi Cicero Metrodorust „Epicurnsnak a bölcseségben társát," 9 3) ennek fivérét Timocratest, 9 4) Zenot, kit Philo az epicureusok coryphaeusának szokott nevezni, 9 5) Hermachust, 9 6) Polyaenust, 9 7) Phaedrust, 9 8) Apollodorust és Philodemust. 9 9) 8 7) De nat. deor. I. 24—26. — 8 8) U. o. I. 27 — 40. — 8 9) U. o. I. 40. — 9 0) U. o. I. 17, — »i) U. o. I. 41. — 92) U. o. I. 44, III. 1. — 9 S) U. o. I. 41. - 9 4) U. o. I. 33 — 9 5)U.o. I. 21, 33, 34; de fin. bon. et mal. I. 5, — 9 6) ü. o. I. 33;defin. bon. et mal. II. 30. — »') De fin. bon. et. mal. I. 5. — 9 8) De nat. deor. I. 33; de fin. bon et mal. V. 1 — ") De fin. bon. et mal. II. 35.
