Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883

30 csak juniusban kezde pusztítani. A vár miatt a liadi tanácsnak érdekében állott a veszedelem akadályozása; azért orvost és borbélyokat küldött és a várkapitány utján felszólítá a városi tanácsot óvó intézkedések tételére. De a hozott rendszabályok nem igen akadályozák a baj terjedését, még pedig anynyival kevésbbé, mert a lakosság nagyobb része rendkívüli bizalmatlansággal viseltetett a hadi tanácstól küldött orvos iránt. Egykorú feljegyzések szerint voltak napok, amelyeken 30-au, 50-en, 80-an, sőt ennél is nagyobb számmal voltak a betegek. A jezsuiták közül is megkívánta a kérlelhetetlen baj áldozatait. így jun. 6-án Schinzenbaum József, a szent János templomának lelkésze, jun. 21-én Nickler József, jul 4-én Bálintífy Mihály, jul. 5-én pedig Schneidhoffer János lőnek hősiesen teljesített kötelességük áldozataivá. A gymnasiumi ifjúság tanításával megbízott jezsuiták a társaság fehérmegyei jószágaira vonultak, a helyben maradottak is elhagyták székházukat és a Zichy-féle curián nyertek ideiglenesen lakást és ellátást. A lelki szükségek kielégítéséről gondoskodandó, a hatóság felkért egy a városban időző német papot C s e r k ó Istvánnak, a szent András templom plébánosának segítségére. Ugyané czélból jöttek Győrből Perger Keresztély, Nagyszombatból jul 6-án Menyhárt András és jul. 25-éu Herkál Ferencz jezsuiták is. Azonban Menyhárt András aug. 17-én, Herkál Ferencz pedig aug 25-én sziutén a veszedelem martalékaivá lőnek. Míg a rémület e szomorú körülmények következtében a tetőpontra hágott: a szent András templomának derék plébánosa fáradhatatlan buzgósággal törekedett a csüggedő lelkeket bátorítani. A város piaczán oltárt emelt, amely előtt magyar nyelven, a szent János temploma előtt álló keresztnél pedig a németajkú hivek számára hangzottak az Istenben való hitűek és bizalomnak vigasztaló igéi, a mindenhatót kérlelő imádságok és jámbor fogadások. Fáradozásainak sikerült a város tanácsát rávenni, hogy a Szentháromság iránt való régi,