Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883
12 annak megfelelő értékét, u. m. 100 bir. tallért utalványozott az erődítési alapból e czélra. 2 5) Ez új collegiumnak, a mely a mai sétatér azon táján állott, a hol most a térzene szokott lenni, ez időtájt rendesen hét lakója, ezek közt öt áldozó pap, egy tanár (magister) és egy felügyelő (Coadiutor temporalis) vala. A papok közöl egy a várkormányzó gyóntatója volt, egy a szent András templomában, egy a várban, kettő pedig a palánkokban végezte a lelkészi teendőket. A gymnasium valószínűleg már 1650-ben megnyílt, de abban 1697-ig csak egy jezsuita tanár működött, a syntaxistákat és grammatistákat — a mai negyedik és harmadik osztályt — tanítván. A principistákat és parvistákat — a mai második és első osztályt — ellenben egy világi tanító oktatta. De nemcsak a jezsuiták collegiuma épült ez időben. Alig volt időszak Komárom történetében, a melyben oly nagy mértékben való építkezéseknek lett volna színhelye a város, mint épen a XVII. század derekán. Első sorban kell említenünk az új-vár építését, a melyet III. Ferdinánd parancsolatjára kezdtek meg. Terv szerint egészen kőből kellett volna készülnie; de 1663-ban a török háború kitörésének hirére nagy sietséggel földből rakták és egészítették ki a védőmüveket. A vár építésének főszószólója Bécsben gróf Sinzendorf György Lajos, belső titkos tanácsos és az udvari kamara elnöke vala, felügyelői pedig a várkormányzók : gróf Puchaim János Kristóf és utóda ugyancsak gróf Puchaim Adolf Erik voltanak, a mint erről egy az újvár főkapuja felett álló őrtorony háta megett a sáncz belső oldalán levő, márványba vésett és jelenleg már az idő viszontagságai által megviselt felirás tanúskodik, a melyet, minthogy tudtunkkal még sehol közölve nem volt, jónak látunk ideigtatni: 2 S) E királyi rendelet hiteles másolata megvan a gymnasiumi levéltár legrégibb actái között.
