Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1883

10 testül és a szent András temploma szomszédságában egy kertet és több üres telket ajándékozott.

2

0) Ezzel azonban még nem volt kimerítve a buzgó várkormányzó nagylelkűsége. O, a ki páratlan bőkezűséggel az örökös tartományokban már három (Krems, Znaim és Igló) collegiumot alapított a Jézus társasága számára, Komáromban is meg akará ezt telepíteni. A nagynevű Pázmány Péter esztergomi érseknek és II. Ferdinánd királynak, az ellenreformatio e fő embereinek buzdítására nagyszerű tervet óhajtott létesíteni. E szerint a jezsuiták három nagyobb épületet kaptak volna. Egyet a várban, a mely egyúttal menedékhelyül szolgált volna veszedelem idején az összes magyarországi jezsuitáknak; e czélból felajánlotta saját házát; megígérte, hogy több más épületet is fog hozzá vásárolni és a királytól kieszközli, hogy a várbeli templom nekik átadassék. A városban egy 33 rendtag befogadására alkalmas, templommal összekötött collegiumot és ettől külön egy nevelő intézetet (Seminarium stu dentium) szándékozott emelni. Felesége beleegyeztével értesíté e teryeiről Sumerekker Mihályt, a Jézus társasága osztrák tartományának főnökét, a kinek az 1635. szept. 26-án kelt alapítólevél átnyujtásakor az említettük czélokra egy 76,000 forintról szóló kötelezőt adott át s 6000 tallért készpénzben igért lefizetni. Ez egyesség értelmében addig is, míg a nagyobb épületek elkészülnének, német hitszónokul Buswe Gottfried, magyar szónokul pedig Grosztonyi István jöttek Komáromba s a grófi pár várbeli házában telepedtek meg és azonnal átvették a várbeli templom ügyeinek gondozását. Körülbelül három év múlva, 1639-ben Lósy Imre 2

1) esztergomi érsek beleegyezésével 2

0) Ezt a házat és kertet 1691-ben a jezsuiták eladták. A gymnasiumi levéltár legrégibb iratai. 2

1) A jezsuiták száz évvel később készült feljegyzései bizonyára tévedésből említik Lippay érseket, a ki csak 1642-ben foglalta el a primási széket. Memória Basilicae Strigoniensis. 93. 1.