Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1882

4 tartoznak, a tápanyag fölvételére külön szerv még nincs, szár és levél között sincs még különbség, szóval a növény teste semmi tagosultságot sem mutat. A Cormophytáknál ellenben a külső tagosultság már határozottan fellép. Ezeknél szárral s rajta elhelyezett levélnemü képződményekkel mindig találkozunk. A szár és levél közötti különbség a májmohok utolsó rendjét alkotó Jungermannia-féléknél kezdődik s ettől fölfelé ugy a magasabb rendű virágtalanoknál (Harasztok, Zsurlók, Lycopodium-félék), mint a virágos (Phanerogam) növényeknél többé-kevésbbé mindenütt feltalálható. A gyökér azonban, mely a növénynek földhöz való rögzitésére s a tápanyagnak a földből való fölvételére szolgál, valódi, azaz gyökérsüveggel borított alakjában csak a magasabb rendű Kryptogamoktól kezdve fordul elő ; a Mohoknál ezen feladatot még csak egyszerű hajszálalakú (epidermidialis) képződmények, u. n. gyökérhajak teljesítik. Gyökér, szár és levél tehát azon fontos szervek, melyek a magasabb rendű növényeket átalában jellemzik s melyekre az életfolyamatok egyes mozzanatai bizva vannak. A gyökér a tápanyagot a földből fölveszi, a szár azt a levelekhez vezeti, a levél pedig azonkivül, hegy a levegőből szénsavat vesz fel s a növény lélegzését eszközli, még az áthasonítás (assimilatio) fontos feladatát is végzi, vagyis a szervetlen anyagokból a szerves vegyületeket hozza létre. A most felemlített három szerv azonban ugy élettani működés, mint alak tekintetében is nagyon sokféle változatban fordulhat elő, sőt fölveheti egyik szerv a másik alakját s physiologiai szerepét is, azért annak eldöntésénél, hogy valamely növényrészt a gyökér-, szár- vagy esetleg a levélképződmények közé számitsunk-e, nem elég csak az illető rész külalakjára s élettani szerepére tekintenünk, hanem első sorban az egyes szervek viszonylagos helyzetét, azok fejlődési és növekedési módját kell megfigyelésünk tárgyává tennünk. A morphologiai (alaktani) kutatások azon eredményre vezettek, hogy a növényeken oly végtelen változatosságban előforduló részek bármelyike is mindig csak e négy alapalak-