Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1882

14 dermis sejtekből, azoknak megnyúlása, vagy osztódása folytán származó liajszálképletek, minők a szőrök különböző nemei, a pikkelyek, fulánkok s a rózsa szárán levő tövisek, a Phanerogamoknál elég gyakoriak, az edény és Kryptogamok közül azonban csakis a Harasztok szárán találunk trichom képleteket, a többi edényes Kryptogamok szára csaknem egészen csupasz. Az epidermis sejtek rendesen közvetlenül érintkeznek egymással; de a zöld szinü szárak epidermisén a folytonosság meg van szakasztva légszájacsok képzése által. Az edényes Kryptogamok közül különösen a Zsurlók tűnnek ki nagyszámú légszájacsok képzése által ; ezeknek fontossága abban van, hogy a szerint, amint a többi epidermis sejtekkel egy magasságban vannak vagy azoknál mélyebben vagy magasabban fekiisznek, azoknak rendszertani meghatározását is lehetővé teszik. Légrésekkel a fiatal növényszárak rendesen el vannak látva, de később az epidermis levetésével ezek is eltűnnek, s helyüket az úgynevezett lenticellák foglalják el. Czéljuk különben ezeknek is ugyanaz, mi a légréseké, t. i. a légcsere eszközlése. Ugy az egy, mint a több rétegű epidermis alatt sokszor találunk oly szövettömeget, mely eredetét az alapszövettől veszi ugyan, de késsőbb oly élesen elkülönülve látszik attól, s oly föltűnő annak a bőrszövethez való tartozása, hogy inkább ehez kell azt számítanunk, mint az alapszövethez. Ezen szövettömeget hypodermának nevezzük, s a szerint, a mint hoszszukás, kemény vagy lágy, duzzadó falu vagy pedig többé-kevésbbé gömb alakú s vékony falu sejtek alkotják sklerenchym-, collenchym-, és parenchynmek szokták azt nevezni. Az edényes Kryptogamok szárában leggyakrabban a sklerenchymaticus hypoderma szokott előfordulni, épen igy a Gymnospermáknál is, mig a Zárt termésüek (Angiosperm) bőrszövetében a collenchym a gyakoribb. Az epidermis sejtjeinek tangentalis oszlása folytán létrejő némelykor a megsértett részek behegesztésére szolgáló pa-