Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1882

10 II. A különféle száralakoknak megismertetése után térjünk át a szárképződmények belalkatának vizsgálatára s nézzük, minő szöveti elemekből van az a különböző növénycsoportoknál fölépítve. Mielőtt azonban ezen szövetelemeket egyenként tárgyalás alá vennők, szükséges, hogy előbb azoknak alakulási módjával megismerkedjünk. Mindazon szövetek, melyek a növények szárrészletét alkotják, egy hasonló alakú s nagyságú és egyenként oszlásra képes sejtekből álló sejtcsoportból, az úgynevezett meristem szövetből (ősparenchyma) veszik eredetüket. — Magasabb rendű növényeknél maga a tenyészkúp áll ilyen meristematikus szövettömegből, az alsóbb rendüeknél ellenben a tenyészkúpon még csak egy nagyobb sejt, vagy pedig egy 4—5 nagyobb sejtből álló csoport fordul elő s ezekből utólagos leszármazás folytán jő létre a meristematikus szövet. A csucssejttel végződő tenyészkúp két vagy három metszésű lehet. Egymetszésü csúcs sejttel a Thallophyták birnak, két- és három metszésüvel pedig a magasabb rendű Kryptogatnok. A két metszésű csúcssejtben, minővel a Tisza kiöntéseiben élő úszó növényünk, a Salvinia natans szára végződik, az oszlási folyamatok, dr. Jurányi tapasztalása szerint, következőleg mennek véghez : Az összenyomott harangalaku csúcssejtben fölváltva történik a falak beállítása és pedig mindig ferdén a hosszanti tengelyre. Az ily módon létrejött hasáb alakú sejtek szeletsejteknek mondatnak. Ezen szeletsejtekben aztán tovább foly az oszlódás oly módon, hogy a szelet felső és alsó falaival párhuzamosan menő fal beállítása után, más, két egymást keresztező s az előbbire függélyes fal lép fel, mi által az egész szelet nyolcz sejtre, négy belső- és 4 külsőre oszlik ; azután még a külső sejtekben történnek oszlások, minek eredménye azon meristematikus szövettömeg lesz, melyből az állandó szövetek alakulása kiindul. Három metszésű csúcssejt a Mohoknál és az edényes