Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1881

m Rév-Komárom törekvései a szabad királyi városi jog elnyeréseért. (1692—1745.) 1692-ik október 6-án felolvasták Komárom városa tanácsának íilésébeu Leopold király határozatát, a melynek tartalma szerint ő felsége ez alkalommal nem egyezhetik ugyan bele a város ama kérelmébe, hogy a királyi városok sorába vétessék fel Komárom, de azt kegyelmesen helybenhagyja, hogy mindazon terhektől és adózásoktól, a melyekkel eddig a várkapitány sági) ak tartozott, évi 418 forintfizetésével magát megválthassa. — Okt. 23-án újra felolvasták és kihirdették e végzést és elhatározták, hogy mivel a közönségnek ez az új szabadalom kivívása tömérdek pénzébe került, azért a kik a városi polgárság közé akarnak felvétetni, vagy, mint a jegyzőkönyv magát kifejezi, „az város közzé magokat adni," „városi emberré lenni," tartoznak hét forintot fizetni, két kezest állítani a polgárok közöl, és három évig a várost a biró tudta és beleegyezése nélkül el nem hagyni. — Abból a hét forintból egy a biróé leszen, hatot pedig a város közönséges szükségeire fog fordítaui. Komárom lakossága ez időben igen különös és széthúzó elemekből állott. — A polgárságon és a városba telepedett nemeseken kivül volt még egy harmadik, úgynevezett katonai rend is. A jogaira féltékeny és büszke nemesség itt sem volt barátja a polgárságnak. — Birájok a megyei szolgabíró volt, a város terheinek viseléséhez nem adóztak, külön kúriákban a*