Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1881

VIII ben felolvasott a jegyző, — és a minduntalan előjövő bajok és nehézségek élénk vágyódássá nevelték az óhajtást, hogy azo­kat gyarapítsák s e czélból sem fáradságot, sem költséget ne kíméljenek. — S mivel ebbeli törekvéseikben a megyei és ka­tonai hatóságtól támogatást nem remélhettek, igyekeztek a felsőbb hatóságoknál pártfogókat szerezni. Nem szűntek meg sürgetni ügyüket a királyi kormánj-­székeknél még oly időben sem, mint a minő a mult század első tizede volt, — a midőn felségsértéssel, hazaárulással valának vádolva. — Ugyanis a midőn 1703. decz. közepén gr. Ká­rolyi Sándor kurucz tábornok a várost a maga megadására felszólítá, a „Wienerisches Diarium" 38-ik és 46-ik számában azt ujságolá, hogy nemcsak a várost adták már a kuruczok ke­zére, hanem készeknek Ígérkeztek a vár elfoglalásában is se­gítségökre lenni. — Ez ugyan mende-monda volt csak s mégis nemcsak Bécsben a hadi tanács ülésein, hanem Komáromme­gye gyűlésében is felhangzott a sújtó vád, hogy Komárom pol­gársága „rebellis", sőt hazaáruló, felségsértő. — Nem szíve­sen tűrték ők e vádat, s azért 1704. jan. 2-án a polgári rend részéről Praeavor János Györgyöt, a nemesség részéről pedig Sendly Andrást Bécsbe, a királyi udvarhoz küldötték a magok mentésére. A király kegyesen fogadá Komáromnak örökös hűsé­get fogadó követeit, a kik savoyai Eugen herczegnek is párt­fogásába ajánlák ez alkalommal városukat. Ezalatt a kuruczok elfoglalták Csallóközt, és Bercsényi készületeket tőn a labanczok főfészkének ostromához. — A várban csekély volt az őrség s ha Bercsényi ostromló szerek­kel jól felkészülve a víváshoz fog, alig tudta volna a várat megtartani, nemhogy a várost is megvédhette volna. — Segít­ségre nem volt kilátás sehonnan. — Hogy a várost a pusztu­lástól megmenthesse, a városi tanács a vár kapitányának tud­tával követséget küldött febr. 8-án Bercsényihez, hogy tőle kegyelmet, fegyvernyugvást esdjenek. — A küldöttek, a kik közFvolt a jezsuiták házának főnöke is, Somorjában találkoz­tak Bercsényivel, a ki „nem igyekezvén, sőt mindúttal eltá-

Next

/
Thumbnails
Contents