Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1880

14 törvények kérlelhetlen szigorral végrehajtassanak ; mert ettől függött Magyarország további életkérdése. Avagy akad talán, a ki a nemzet érdekeinek megfelelőbbnek vélné a zavargások és rendbontások továbbüzését és a ker. erkölcsök helyébe pogány szokások ültetését s a köröskörül létező ker. államok közepette pogány magyar birodalom föntartását ? Bizonyára nem. A kereszténység ügye tehát ezúttal is szerencsésen diadalra jutott. Endre kormánya alatt a Németország felől fenyegető vihar — mert Henrik császár még nem felejtette el Péter hübéreskiijét és Endrétől is hasonlót követelt, — szerencsésen elvonult és a német felsőbbségből Magyarország felett ezúttal se lett semmi ; a mi a jeles hadvezéri talentummal felruházott Béla herceg érdeme volt. — De a testvérek békés egyetértése 1057-ben felbomlott; ugyanis, ez évben a székesfehérvári gyűlésen határoztatott volna el az 5 éves Salamon megkoronáztatása, dacára Endre régebbi Ígéretének, a mely szerint a koronát Béla öccsének igérte oda. Bármi legyen oka a testvérek meghasonlásának, annyi valószínűnek látszik, hogy a testvéri szakadást és ezt követő polgári háborút leginkább Endre királynak öccse iránt mutatott bizalmatlansága és hagyományossá vált, kard és korona közti választatása idézte elő. I. Béla. 1061—1063. A harc szerencséje Bélára mosolygott, a győzelem díja pedig az Endre fejéről lehullott korona lön. — Bélát a magyar püspökök 1060. decz. 6-án koronázták meg Székesfehérvárott. Ezen országgyűlés már azért is nagyobb figyelmet érdemel, mert eltekintve egyéb intézkedéseitől, a fejét újra fölemelő pogányság hangos követeléseivel szemben a magyar keresztény társadalmat újra megmentette. Erre vonatkozólag a krónika szavai igy hangzanak : a