Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1880

12 Ilyen király volt Péter. Éltek ugyan az Árpád véréből származott hercegek közül : Endre, Béla és Levente ; de ezek hazájokon kivül, távol külföldön ették a száműzetés keserű kenyerét. — Kétséget nem szenvedhet, hogy a tanácskozó urak az Árpád vérű hercegeket óhajtották vissza, de mivel a kényszerítő helyzet gyors cselekvést parancsolt, Aba-Sámuelt kiáltották és koronázták királylyá, de Aba-Samu sem volt különb Péternél. — „Sámuel király kegyességeért Abának neveztetett — mond Béla király jegyzője ; ellenben a többi krónikák és emlékiratok súlyos vádakkal terhelik e kún származású férfiút. — Miután Péter ellenében biztosságban érezte magát, garázda kezdett lenni és a magyarok ellen kegyetlenkedék. — Úgy vélekedett, hogy az urak és szolgák egyenlők, de az esküszegést is semmibe vette ; az ország nemességét megvetvén, a parasztok és nemteleneknek volt barátja/ irja Kerékgyártó I. 70. Ilyen király volt Aba-Samu. Midőn ilyen uralkodók váltogatták föl egymást sz. István halála után, csoda-e ha a nemzet egy része, a mely különben se hajtotta szives-örömest fejét Krisztus igája alá, fellázadt? és mivel mindezen bajokért a kereszténységet okolta, ezt kiirtani s helyébe a régi viszonyokat visszaállítani akarta ? Mikor a tűz száraz harasztba kap, úgy futott végig széles e hazán az elégedetlenség lángja, harcra tüzelve mindazokat, a kik az ős vallásért még buzogni tudtak. — Pedig ezeknek száma nem volt csekély, de valamenn3~i között legkitűnőbb Vatha, aki egyszersmind a mozgalom vezetőjévé lőn. Hogy a nemzeti érzület fölháborodását még inkább megérthessük, azt is föl kell említeni, hogy Péter, a ki Aba-Samu után újra trónra jutott, Magyarországot Henrik német császár liűbérének vallotta és így az ország függetlenségét áruba bocsátotta. I. Endre. 1047 — 1061. 1047. évben „az ország egyik végétől a másikig — irja Szalay — most a papság ellen fordult a mindinkább növekedő