Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1879

6 Roma ad captam Urbem eandem Romani — gessere, quinque libris exposui —, Niebuhr és az 6 nyomán mások és majd minden Livius-magyarázó azt következteti, hogy evvel Livius azt akarta kifejezni, hogy müve egyes könyveinek „ab urbe condita liber" legyen a czime. E mellett szól az is, hogy a legrégibb és legmegbizhatóbb codexek pl. a 6. v. 7. századbeli bécsi, vagy a bambergi codex, mely a 4. decast tartalmazza, abban összevágnak , hogy a könyvek czimei mind igy fordulnak elő : Titi Livii ab urbe condita liber ; továbbá, hogy Priscian, Servius és más grammaticusok szinte igy idézik az egyes könyveket. Egyes részek mindazáltal külön névvel is bírhattak ; maga Livius igy ir: „Quartum iam volumen agimus" 1

9). Néhol müvében, kézbeszőtt előszók által több könyvre terjedő részeket különböztet meg, a nélkül, hogy e részeknek külön nevet adna 2

0). Petrarca egy Bocaccióhoz intézett levelében azt írja, hogy az olvasók kényelmére osztatott fel Livius müve decasokra n). Livius maga müvének egyes részeit majd volumen, majd liber-nek nevezi. Hogy mikor kezdte Livius müvét irni, kitűnik abból, hogy Octavianust müve elején több helyütt Augusztusnak czimezi, minthogy pedig Octavianus 27. K. e. kapta e nevet, ezen év előtt nem kezdhette meg müvét Livius. De saját szavaira hivatkozhatunk 2

2), e föntebb már idézett szavakból kitűnik, hogy Janus temploma kétszer volt bezárva azon időig, a melyben Livius ir ; ez pedig csak 25. K. e. előtt történhetett, miután ebben az évben már negyedszer volt az becsukva. Bíráljuk meg — az első tiz könyv keretén belül maradva — mily tökélyre vitte Livius müvét és valljon megtette-e müve megalkotásához a szükséges tanulmányokat, kifejtette-e a nélkülözhetlen vas szorgalmat, mint Polybius. ,

9) X. 31. 10. — Lásd n. 1. 1. - VII. 29. 1. 2

0H£I. 1. 1. 2

1) Vita Livii a Jac. Phil. Thomasino pag. XIX. 2

2) I. 19. 3.