Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1877

8 Kelet-Indiában roppant földterülettel gyarapodott; de elvesztett 13 észak-amerikai tartományt; 70 évi (1713-—1783) birtoklás után Minorkát és 20 évi után (1763—1783) Floridát" x). Francziaország. Angliával egészen ellenkező képet tár elénk Francziaország, hol alkotmány helyett rideg despotismus ülte diadalát. A király gonosz miniszterek- és kéjhölgyeknek akaratnélküli eszközévé törpült 2). Az udvarnál és a nagyok palotáiban közerkölcstelenség ütött tanyát; eközben pedig a nép pusztulásnak indult, napról napra szegényedett s vagyonosodása a pazarló udvarnak dobatott áldozatul. — A nemzet undorral fordul el királyától, ki Pompadour 3), később du Barry 4) asszonyoknak vészteljes befolyást enged az állam ügyeibe 5). Főleg Fleury halála óta kapott lábra a kéjhölgy-uralom oly mértékben, hogy Francziaországbau jól rendszeresített minisztérium a lehetetlenségek közé tartozott 6). A franczia politika hajdan bámult nagyságáról mélyre siilyedt, különösen mióta Choiseul az államügyek vezetésétől visszalépett, s egészen XY. Lajos haláláig az elvetemült du Barry asszony kegyenczei igazgatták a franczia álladalmat 7). Növelte a bajt a természetellenes szövetkezés Ausztriával, melyet a Dauphin és M. Antoinette közt létrejött házasság még szorosabbra fűzött 8). A pénzügyek nagy ziláltságáról eléggé tanúskodik azon körülmény, hogy midőn XVI. Lajos Neckert meghívta, már kitűnt, hogy puszta takarékosság nem elegendő a bajok orvoslására; azért a franczia állani e korban oly autocraciának tűnik fel, mely önnön nemzetével folytonos ellenkezésben élni kénytelen 9). — Hogy Francziaország, belső gyengesége daczára, tekintélyét el nem vesztette, sőt európai befolyását föntartani képes volt, csak annak köszönhette, hogy franczia nyelv, szokás és erkölcs lettek irányadók Európa-szerte. „Francziaország Korzika-, Lotharingia- és Elszászszal gyarapodott, ugy hogy keleti határát a Rajna képezé. Európán kivül azonban tetemes birtokokat vesztett" 1

0). ') Somhegyi „Egyetem, világtörténet" III. 201. Wachsmuth V. 2. 228. 3—<) Canti , XIV. 88. és 94. 5) Rotteck III. 453. «) Heeren 463. ^ Wachsmuth V. 2. 124—125. e) Heere 461.; Cantu XIV. 786, s) Heeren 463-464. 1

0) Somhegyi III. 201.