Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1877

4 II. József Ausztriában és II. Katalin Oroszországban őt választván az uralkodásban példányképül, — nyomdokain haladtak 1). Frigyesnek tevékeny szelleme Európa-szerte hatalmas mozgalmaknak lőn előidézője, melyeknek itt romboló, ott alkotó hatásait bámulva szemlélte a világ. — Uj, életerős birodalmak keletkeznek (orosz, porosz), s hajdanta erős országok gyengülten hanyatlanak (török, spanyol, lengyel), sőt rohanva sietnek enyészetök felé 2). Nem létezik többé a hatalmi túlsúly, melyet megelőző korszakokban az ausztriai és franczia udvarok fölváltva gyakoroltak; helyébe politikai egyensúly lépett, melynek föntartása volt a 18-ik század politikusai- és diplomatáinak vezéreszméje 3); és csakis ez fejti meg némileg azon sajátszerű tüneményt, hogy a kik ma még egymás mellett küzdenek, közös táborban tanyáznak, holnap már mintha hirtelen kicserélnék őket, fegyveresen állanak egymással szemben 4). Féltékenyen őrködtek a kormányok, hogy ezen egyensúly meg ne zavartassák; mily nagynak kelle a kölcsönös féltékenységnek lennie, kitűnik onnét is, hogy százados ellenségek szövetségre lépnek, s viszont oly államok, melyek hosszú időn át legszivélyesebb barátságban éltek, — egymás ellen fenik a gyilkoló vasat 5). Ezen egyensúlyt sokan a spanyol örökösödési háború befejezésétől keltezik, mi azonban ha ekkor megközelittetett is, ele teljesen keresztülvihető nem volt; — mert: „ Az egyensúly, mi ama kor politikusainak főtörekvési czélját képezte, visszaállíttathatott volna a spanyol örökösödési háború alkalmával; de a béke egészen a királyok előnyére rendezte az ügyet oly módon, mint midőn örökségi viszály elintézéséről van szó;" 6) — és később is merültek föl alkalmak, midőn az egyensúly veszélyben forgott, ilyenkor: „Az erősebb dönté el végkép az egyensúly követelményét 7)". Mindazonáltal tagadni nem lehet, hogy egyes országok törekvése oda irányult, hogy kifejtvén anyagi és szellemi erejöket, maguknak egyrészről politikai súlyt szerezzenek, másrészről kifelé a politikai egyensúlyt megvédelmezzék; s valóban nincs is többé Európában birodalom, melynek szavára vakon hódoljanak a többiek, sőt ellenkezőleg, a kölcsönös ellenőrzésben bizonyos neme a lázas féltékenységnek észlelhető, mely ') Rotteck „Allgemeine Weltgeschichte." Stuttgart 1841, III. Band. 263. lap. a) Rotteck III. 263. 3) Pölitz „Die Geschichte für gebildete Leser." IV. 2. <) Schütz „Allgemeine Weltgeschichte." VIII. 375. 6)Cantu „Világtörténelem." XIV. 843. ") Cantu XIV. 844. ') Rotteck III. 251!