Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1877

17 keletkezésűket *); azonban, liogy az alsóbb népnevelés nem részesült hasonló gondos ápolásban, eléggé elárulja II. Frigyesnek 1779-ben kiadott rendelete, hogy a paraszt tanuljon írni és olvasni, de ne igen sokat, mert kiilönben a városokba özönlenek titkári állomásokért 2). Mig egyes tudomány-ágak rendkívüli haladásról tesznek bizonyságot, gonoszul állott a theologia ügye, melynek ez idétt kevés müvelője akadt. ' — A szent atyákat nem olvassák többé oly szorgalmasan, ha teszik is, legfolebb világi czélokból. — Neumann, a hires theologus, szomorú valóként jelzi, hogy az egyedüli és legkiválóbb angol iró, ki jogos igényt tarthat az egyház-történész czimre, az eretnek Gibbon volt 3). Zene és költészet, nyelvészet, történelem és bölcsészet, orvos- és jogtudományok egyenkint megtalálták ápolóikat; — a szépmiivészeteknek különféle nemei,mint: festészet, szobrászat, rajzoló, metsző, öntő és egyéb művészetek hasonlókép tudnak mestereket fölmutatni. — A kritikai folyóiratok s más napi hírlapok nagy befolyását a tudományok terjesztésére, -— tagadni nem lehet 4). Az irodalom kosmopolitikus jelleget öltött, a mi érdekest valamely nemzet irodalma létrehozott, gyorsan átterjedt más országokba is; különösen a franczia irodalom termékei örvendtek nagy kelendőségnek, és a franczia Ízlés minden európai nemzet irodalmán észrevehető 5). Fölemlítendő a sajtó is, mely e század második felétől kezdve hangadóvá lőn irányadó körökben 6). Az irodalmi férfiaknak befolyása a sajtóra, valamint az összes politikai és társadalmi viszonyok alakulására elvitázhatlan még azon esetben 'is, ha ők személyesen nem foglalnak helyet a kabinétekben; mert véle*ményök tekintély nyomatékával birt, szavok a közvéleménynek forrása; [továbbá azért is, mert ha magok a fejedelmek és államférfiak irókká leszBfek, folyvást Írókkal társalognak: ily körülmények között képzelhető-e, hogy belső viszony külnyilvánulást ne nyerjen? kétséget sem szenved tehát, hogy befolyásukat érvényesíteni ezek sem mulasztották el 7). Mi fönebb az írókról mondatott, hogy a fejedelmek iránt nagy kíméletet tanúsítottak, ugyanaz mondható a sajtóról is, mely sokszor szolgai felleget öltött, a mennyiben függetlenségét csak a külföld irányában fitogtatta, otthon pedig a hatalmasoknak nem tetsző dolgokról rettegett bemélni 8). A tudomány a fejedelmi önkény uszályhordójává szegődött 9). | •) Kolb II. 563. 2) Pölitz III. 452; Schütz VIII. 387; Wachsmuth V. 2. 249. 3) Wachsmuth 12. 235. ') Schütz VIII. 388-441. 5) Wachsmuth V. 2. 219. 6) Kolb II. 567. ') Heeren 393-344. •olb II. 567. 9) Rotteck III. 399.