Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1876

15 Havazáskor a lég általában enyhébb hőmérsékü lesz. mi nagyon természetes, minthogy a viz megszilárdulásakor a bírt kötött melegét szabadon bocsátja ; mi azonban érezhető csak akkor lesz, ha az uralkodó hőmérsék jóval zérus fok alatt volt, minthogy ekkor a betóduló melegebb légáramlat is a hő emelésére közreniük&lik; ellenben ha az uralkodó hömérsék zérus, vagy e fölött van, ugv a hidegebb légröham által eszközölt havazáskor az elszabaduló kötött meleget nemcsak hogy nem érezzük, de sokkal hidegebbet tapasztalunk. A hó szine szép fehér, s élénksége néha oly nagymérvű, hogv a téli sötét éjszakát is képes sajátszerű fényével megvilágítani, mit kétségkívül a visszasugárzott világosság okoz. — De mondhatnák némelyek: hisz koromsötét éjjel nincs világosság? Igen, oly mérvű nincs, mely mellett mi a nagyobb fényhez szokott szemeinkkel láthatnánk; de a csekély fényhez alkalmazkodott szem a homályban is képes látni, mit a legmélyebb bárlángok- s üregekben tartózkodó munkások, foglyok vagy állatok eléggé igazolnak. Honnét tehát mégis ama csekély fény ? Igaz ugyan, midőn a nap 18 fokkal a láthatár alá szállt, földünk többé visszavert fényt nem kap; azonban, ha ellenlábasainknak derült nyári napjuk van, jutnak még egynémely sugarak messze a láthatár alatt fekvő felhőkre, melyeken némileg áthatolva derengő fényhomályt kölcsönöznek földünknek, mit a hó visszasugározva szürkületet okoz; eme fény valóságos áldás az északlakóknak, minthogy e nélkül teljes sötétségük volna. Ellenben annál kártékonyabb reájuk a visszavert fény, midőn nyaruk van; náluk a, hó nem olvad el oly hamar, mint nálunk, s igy a fény hatványozva veri vissza, mi igen sokszor veszélyes szembajokat, — az ugynezett hóvakságot, idéz elő. Hogy eme vakító fényt némileg mérsékeljék, szines szemüveget viselnek, oly módon, hogy az oldalnyilásokat bőrrel vagy zöld selyemmel takarják el. Lehet a hó még sárgás és vörösses szinti is, mit a festő anyagok lecsapódása okoz, mely festőanyagok legnagyobbrészt a szerves természet — tehát az állat- és növényvilág — terményei, de lehet az a szervetlen ország pora is. Hasznát illetőleg tudjuk, mily jótékonyan hat a téli veteményekre, midőn azokat betakarva a föld melegét kisugározni nem engedi, s igy a fagytól megóvja, sőt megolvadása által szükséges tápot nyújt a növénynek.— Ártalmassá válhatik csakis nagyobb tömege által, midőn a hegyes vidékeken a magasból legurul s növekvő sebesedési erejével az útjában