Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1875

5 raiből a földrengés keletkezik. E nyomás igen különböző erélyü, a szerint, a mint a nap, föld és hold egymáshozi távolság viszonya -változik, s a miből a különböző hatályú földrengés is érthető, mely különbözőséget még fokozza a földkéreg egyenlőtlen vastagsága, súlya, az alkatrészek összefüggése és szilárdsága. — De Falb, ez elmélet tüzes védője, feledi, hogy a nyomás még nem lökés, s igy csak földemelkedést idézhet elő, de nem földrengést; a hol a földkéreg és folyó tömeg közt hézag van, keletkezhetik ugyan lökés, hanem ekkor az apály és dagály szabályosságát kellene követnie, s igy naponként kétszer volna érezhető földrengés; de mely szabályszerűséget eddig a földön még soha senki sem vett észre. Falb adós maradt még ezenkívül azon tény megfejtésével is, hogy honnan magyarázható meg például Limában 1846-ik évben 24 óra alatt följegyzett 200 igen heves lökés. — Azonfelül a nap, föld és hold kölcsönös legnagyobb együttműködésekor, tehát minden hold-cyklusban (közel 19 év) nagyobbszerü földrengést kellene éreznünk, mit pedig az összeállított tapasztalatok nem igazolnak. Végre van a plutonikus elv, mely szerint a földrengések a tűzokádó hegyek kitöréseihez hasonlók, s miket a föld mélyében a roppant hőség által képezett gőzök és gázok hatványozott feszereje idéz elő. Mert ugyanis nem ritkán nagy mennyiségű víz nyomul le a mélységbe, ez az izzón folyó tömeggel érintkezésbe jővén, rögtön gőzzé válik, s hirtelen nagy erővel terjed ki s a föld alatti kazanból gyorsan kiszabadulni akarván, rázkódásba hozza földünket. Az ellennézetüek ez elmélet ellen azt.hozzák föl: mikép juthat a víz az izzón folyó tömegig, miután 100 C. fokot elérve, gőzzé kell válnia, melynek feszereje a lenyomuló vizet vissza fogja tartani; sőt gyakorlatilag be is bizonyították, hogy izzó golyóba lehetetlen vizet önteni. Ugy mint ezt Volger állítja, t. i. lassú leszivárgással, tehát csekély mennyiségben csakugyan lehetetlen; de igenis lehetséges, hogy a víz, a soha sem hiányzó földalatti üregekből, hol még cseppfolyós állapotban van, hirtelen nagyobb mennyiségben jusson valamely hasadáson át az izzón folyó tömegre, hol is gőzzé válik. Másrészt kétségbe vonják, valljon a gőz bir-e oly roppant erővel, hogy földünk kérgét magasra fölemelhesse? Erre csak azt jegyezzük meg: ámbár a gőznek eddig kísérletileg beigazolt feszereje 23 '/

2 légnyomás; vagyis egy négy szög-hüvelykre 318.75 font; de nem tudjuk, valljon 1000—2000 fokon fölül arányos-e feszerejének növekedése a hőmérsékkel. Yalószinű, hogy nagyobb mérvben növekszik. Egyébiránt be nem vitathatjuk, hogy épen így van; de a lehetségig végbe vitt észleletek és tapasztalatok ez elméletet látszanak igazolni. Azon kérdést illetőleg pedig: hogy hol van fészke, székhelye eme roppant erőnek, csak annyit mondhatunk, hogy földünk fölülete alatt kell keresnünk, és jeleneteit a rugalmas testek természéti törvényei szerint kell megítélnünk. Gondoljunk ugyanis valamely rugalmas testet, milyenek általában — csekély kivétellel — a földi testek, és hozzuk azt egy pontban rezgésbe, tapasztalni fogjuk, hogy a rezgés -— míg a test rugalmassága ugyanaz — a körsugár irányban egyenletes sebességgel halad tovább, miként ezt a víz hullámzó fölületén láthatjuk. Miután azonban különböző testek különböző rugalmasságnak, a lökés terjedési sebessége s ereje szintén változó leend; kell tehát a földet megrázó erő hatásának is annálinkább kisebbedni, minél távolabb halad az indqjí ponttól; ép igy esik változás alá a lökés iránya is, és pedig minél távolabb fekszik valamely hely a lökési középponttól, annál inkább vész függélyes iránya, mígnem fekmentessé lesz. Földűnk ugyanis kör-alaku, mi követeli, hogy kiterjedése és terjedési ereje is különböző legyen a szerint, a mint a kiindulási pontot kisebb vagy nagyobb mélységben veszszük. A kiinduló pont a föld közepén nem lehet; mert ez esetben az egész föld fölületén ugyanazon időben ugyanazon földrengést kellene tapasztalni; mit eddig még senki sem vett észre;—nagy mélységben sem lehet, mert akkor ereje legalább is 1500 mértföldre terjedve egyenlőtlen sebességgel, mi ismét a följegyzett tényekkel ellenkezik; kell tehát akiinduló pontot nem igen mélyen a fölíilet alatt keresnünk. Ez esetben a tett észleletek megfelelnek a föltétnek, t. i. a haladási sebesség meglehetős egyenletes, hatása elég gyorsan gyöngül s a csekély kiterjedésű földrengések is megérthetek, ugy hogy székhelyét átlag 7 '/

2 mértföldnél mélyebbre nem vehetjük. B. O.