Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1871

4 és a pannonhegyi levéltárba elhelyezendő kötelezvényeket. Megvizsgálja évenkint kétszer a bevételek és kiadások jegyzőkönyvét. Tudomásul veszi a kifizetett tőkéket, s végre nemcsak a megye, hanem ő is fölülvizsgálja az évi számadásokat. Az alapítvány közvetlen kezelője és pénztárnoka az alapitó világos szavai szerint a komáromi szent Benedek-rendű székház főnöke és gymnasium igazgatója. Ennek kötelmei és jogaihoz tartozik: 1-ször. Az első osztályba jelentkező és az ösztöndíjért folyamodó ifjak közöl az érdemesbeket ösztöndíjasoknak kitűzni, és a kinevezést a Király-család legidösb tagjának és a komáromi első alispán meghallgatásával eszközölni. A kinevezési jogot az alapitó, míg élt, személyesen gyakorlá; mert az eredeti főjegyzőkönyvben 1814. november 9-éről az első ösztöndíjasok a püspök saját kezeirásával bejegyezve találtatnak. A családi férfiág idösbjét túlélte maga az alapitó. A kinevezési jogról, miután a hanyag ösztöndíjasok elleni szigorúbb eljárás fokozatait elősorolta volna, igy szól az alapitó: ,,Nem haszontalan heréket, hanem munkás méheket akarván neveltetni, nyíltan kijelentjük, hogy fölmerülendő ilyen kellemetlen esetekben a komáromi székház nagyon tisztelendő elöljárója, kit ezennel mindenkorra ezen alapítványunk igazgatójává kinevezünk, olyan ifjú helyébe, ki gonoszsága és roszakarata miatt ezen ösztöndíjra méltatlannak mutatkozott, belátása szerint tüstént ugyanazon osztályból más képesítettet kinevezhessen, máskülönben (tehát az első év kezdetén is) ilyen ifjak fölvételében (in suscipiendis) a férfiágból származó családi idősbet és a komárommegyei első alispánt meghallgatandó (auditurus)." Ezen idézet szerint tehát a család legidösb tagja s a püspök halála után a kinevezési jogot a komáromi igazgatón kívül jogosan más nem gyakorolhatta. Az első alispánnak a kezdőkre vonatkozó kinevezési joga az alapítványi levélben egy szóval sincs igazolva. Az alapítványi oklevél értelmében tehát az első osztálybeliek kinevezését is az igazgató audito vice-comite és nem az alispán audito directore eszközli. Mi okozta e jogszerű viszony megváltoztat, pontosan meghatározni nem tudjuk. Gyanítani lehet, hogy a megfordított viszonyt a 48-ik év után bekövetkezett kivételes állapot idézte elő , mert úgy tudjuk, hogy az akkori megyefőnökök nem ritkán csak egyszerűen tudaták az igazgatósággal a kinevezett kezdő-ösztöndíjasok névjegyzékeit, többször kétes nemességü tanulókat ajánlgattak, sőt hogy a kinevezésekbe még a pozsonyi helytartóság közegei is beavatkoztak. Az első alispánnak a pusztán csak szokáson épült előjoga tán onnan is származhatott, mivel ö mint a megye főbb hivatalnoka, illetékesbnek tekinté magát a megyei nemesség igazolására, mint az alapítványi igazgató. Legújabb időben azonban az alispán urak tudván, hogy az igazgató a bizonyítványok nyomán leginkább hivatott arra, hogy a leendő ösztöndíjasok iránt határozzon, szívesek voltak annyiszor mennyiszer az igazgatóval személyesen érintkezni, és vele a begyült folyamodványokat közölni, minek folytán a kinevezések ugy szólván közös akarattal történtek. A kinevezési jogra nézve megemlitendőnek vélem, miszerint azon esetre , ha valamelyik osztályban a komárommegyei nemes kath. ifjúságból ki nem kerülnének ezen ösztöndíj élvezésére elegendő számmal, az alapítvány értelmében a sz. mártoni főapát jogaihoz tartozik az alapítvány áldását Győr- vagy Pozsonymegve nemes kath. növendékeire is kiterjeszteni. 2-szor. Az alapítvány igazgatója tartozik az ösztöndíjasak erkölcsi és tanulmányi előhaladását figyelemmel kisérni, a hanyagokat inteni, büntetni, s a nem javulókat a segélyzettek sorából kitörölni. 3-szor. Kötelessége a bevételek- és kiadásokról pontos jegyzőkönyvet vezetni, az ösztöndijasokról szóló Értesitvényeket átvenni, az évi számadásokat megvizsgálás végett a vármegyének benyújtani. 4-szer. Föl vau jogosítva biztos alap nyomán a felesleges pénzt kamatozásra kiadni, a tőkéket felmondani, s az alapítványi ügyekben a törvény útjához folyamodni. 5-ször. Tartozik az alapitó szándékára s annak lelki üdveért szombatonként egy sz. misét szolgálni. Az alapítványi levélben különös hangsulylval felhivatik a megye , hogy, miután ezen alapit váméból folyó ennyi szellemi és anyagi áldásban egymaga részesül, kötelességének ismerje a kamatok behajtásában az igazgatót s az ügyvédet támogatni, s a késedelmes adósokat kötelmeik teljesítésére törvény utján szorítani. Fölhivatik a főapát s egyszersmind a megye, miszerint soha se engedjék, hogy ezen alapítványi tőke az állam kezelése alá jusson, és más állami pénzalapok forrásaiba szivárogjon. A jelenlegi pénzalap a múlt évi deczember 31-én bezárt számadások után áll 222,000 osztr ért. forintból. Ha tekintetbe veszszük az eredeti 207,000 váltó forintnyi alapot, szembeszökőnek látandja mindenki