Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1855

9 szigetek szenvedtek tetemes rázkódást; túl pedig, az Antillákon kívül, Északamerika szárazfölde: Boston, New-York, egész Pensylvánia, igen, a continens legbelsejében, a canadai tengerek erős hullámzásba jöttek annyira, hogy habjaikat szeldelö hajók, bárkák s egyéb vizi készítmények felfor­gattattak,, sziklákra hányattak, szóval: mind elvesztek. A legcsudásabban, de egyszersmind legvilágosabban — a föld legbeljében, mondjam-e kö­zepében rejleni ezen földrengést okozó erőnek székhelyét, bizonyítja az 1827-ben november 16-án tapasztalt földingás, mely messze kiterjedő térségeket rázott egyszerre meg, melyek földgömbünknek átlója által elválasztott s egymással tökéletesen ellenes felületén terülnek; ugyanis Délamerikának nyu­goti részétől, Peru s Bolíviától, Eszak-Asia legbelsejéig, Ochotzkig Siberiában, domboruló földünk összes tömegének fele foglaltatik: ama két ellentett pontokon keresztül átló síkot húzván, s ime a földteke csak mondott két pontján s ezeket környező felületeken volt észrevehető a fennidézett évben tapasztalt földrengés, legkevesbbé sem háborgatvák a szalagkint (zóna) közbeeső viz és száraz térsé­gek. Az ellenes két hely s környékének egyszerre történt megrázása, a közbeeső térségeknek pedig érintetlenül történt maradása hiteti el velünk, hogy ezen erő kifejlődésének földünk gyomrában kellett történnie; mert feltéve, hogy csekély mélységben képződött e földingató erő: érzendették volna a két ellentett földrész közt fekvő helyek is nyugoton, keleten, vagy bármelyik irányban; de ez nem történvén, nem valószinü-e, hogy földünk még mindig puha magvának az ellenes két irányban bei­erők által történt felforranásban (Aufwallung) méltán keresendő ezen máskép magyarázhatatlan jele­netnek oka? S ha eme forradalmat okozott belerők hatályosak annyira, hogy nemcsak ama két, ha­nem minden irányba terjed müködésök: földünk ezredéveket meghaladott mostani alakját hihetőleg uj váltandotta fel, s nem mérnők mondani: lakói leendettünk-e — ez átváltozásnak történt bekövetkez­tével — a nagyszerű földforradalomból kibontakozott, ujja alakult s változott földünknek? Hogy földünk képződésekor ily s hasonló módon nyerte mostani terjedett alakját, kétséget nem szenved; szerkezete ennek és belalakzata több ízben végbement belháborgásokra mutatnak, mely­lyeknek okait akár összehúzódásában földünk kérgének hiilés állal, akár az olvadott állapotban levő beltömegnek erőszakos felpuffadásában kelljen is keresni: értekezésünkben már fenebb is állított kü­lönféle irányban létező repedéseit földünk kérgének, mindkét esetben könnyen magyarázzuk. Én, nyá­jas olvasóm, a leirt és számos nem emiitett helyeken történt rengéseket mit sem kételkedem, földünk mindekkorig tökéletlen belsejének a természet örök Urától szabta törvények szerinti tökéletesbbé ala­kulásának tulajdonítani, mely ha nagyobb mérvben fogna megtörténni még tán napjainkban is (s ezt ki tagadhalja?): akkor, hidd el türelmes olvasóm, porlandó részeink mint kövületek fognak találkozni valamely természetgyüjteményi tárban, a velünk élő állatok talán „őskor maradványai" nevezetet nyert csontvázainak társaságában; s ez ama forradalom bekövetkeztével annál valószínűbb, mert a soha működni nem szűnő viz ekkor is, mint minden földforradalmaknál, hatályos szerepet fog vinni. Hogy a tengereken úszkáló hajók lakosai földünl^ e rengését mint tengerek rengését ismerik, mon­dottuk; mindennemű jármüvek a mondott vizek síkjain oly hevesen hányattatnak fel e borzasztó ve­szély bekövetkeztével, hogy széttördelt árbocaik s okozott megrepedések következtében hullámok közt lelik többnyire vésztőkét; de leginkább veszélyezvék ezen rengésektől látogatott vidékek tenger­partra nyúló földterületei, melyek a földingás okozta veszedelmeken kivül, tengeri áradatoknak is ki vannak még téve, melyek ily szomorú jelenetnél szinte nem szoktak elmaradni nyomort és félelmet na­gyobbító pusztításaikkal. A már többször felhozott lissaboni rengéskor a tenger apálya majdnem egy órával előbb mutatkozott; messze húzódtak partjaiktól a lesüppedni látszó tengernek habjai, a szá­razról rögtön erős szélvész támadt s azonnal majd megfoghatatlan sebeséggel oly iszonyú magasra 3

Next

/
Thumbnails
Contents