Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1854

8 Flaccus; Adalhardé — Ágoston; Eginhardé — Calliopius; Theodulfé — Pindar; N. Károly pedig, ki a szentirást főszakmányul választá és a zsoltárokat kívül mondá; kinek minden dicsvágya abban állott, hogy Dávid példájára Isten szíve szerinti király lehessen, academiai tagtársaitól Dávid nevet nyert. — Ezen Academiának fenmaradt munkálatai, főleg szépirodalmi müvei nem felelnek ugyan meg a szép izlés követelte szabályoknak, ámde meg ne feledkezzünk azok bírálásakor keletkeztök koráról, mikor illynemii intézetnek létesítő eszméje is már megérdemli részünkről a tiszteletet és teljes elismerést. Mert valóban nem N. Károly hibája volt, hogy Alkuin vérmes reményei nem teljesültek, ki azt irja neki: „Nem önön és rajtam múlik, hogy a frankok hónából nem képezünk keresztény Athénét.

1

4 Ezen academia nagy befolyással bírt a nyelvtani ismeretek terjesztésére. Károly e tanintézetben is példája és buzdításával ment elő, maga szerkesztett germán nyelvtant, több műszavat fordított, hogy a frankokat a szavakban rejlő eszmékkel megismertesse. Öszvegyüjteté a régi nemzeti dalokat, mellyek birodalma félvad népeinek szokásairól élénk képet nyújtanak. — De főgond a theologiára, a kereszténység sz. könyveinek magyarázatára és a sz. atyák értelmezésére forditatott. Ezt a kor szüksége hozta magával, mert minduntalan támadtak uj, a kedélyeket felzavaró hitbeli vélemények, mellyeket czáfolni és visszautasítani kellett. Jártasságra vala szükség a sz. atyák beszédeinek értelmezésében, asz. írás idézésében, az egyházi gyülekezetek határozatainak és a hagyományon alapuló hitágazatoknak magyarázatában. — Noha Arisztotelész bölcsészeti rendszere főleg Görögország, Kis-Ásia és Kontantinápoly tanteremeiben divatozott, még is ezen stagyriai bölcsnek dialektikája élesité a frank hittanárok ítéletét is, és tette őket alkalmatosokká arra, hogy a keleti írók megtámadásait hason fegyverrel visszautasíthatták. Nem csak tanultnak, hanem különösen az eszmének felfogásában és azoknak rendezett előadásában ügyesnek kelle annak lenni, ki Phocius konstantinápolyi patriárchával, ezen a tudomány majd minden szakmányaiban jártas férfiúval, vagy Nicepliorussal azon városnak másik patriárchájával, vagy a bő ismeretü és mély eszélyü Studitesz Theodorral szembe akart szállani. — Az orvosi tudomány sem kerülte el e nagy férfiú figyelmét. Egy Thionville-ben 805. évben kelt törvényben ajánlja ennek tanulmányozását. Saját palotájában külön épületet rendelt, melly Hippöcratica tecta név alatt ismeretes. Szalernóban pedig, déli Olaszlion szép ege alatt, a tenger regényes partjain, orvostudományi tanodát alapított, hova már a helynek kedvező fekvése miatt is nem sokára számosan gyűltek össze a tanulók, főleg Görögországból, Hipokratesz hónából. — De az ifjúságnak nevelésére szolgáló tanodákról sem felejtkezett meg. Ezeknek szervezését a püspökökre és apátokra bízta, kik vetélkedének az iskolák rendezésében. Igy nem sokára hirre kapott Frankhon több kolostora, mint: Corvey, Fontenelle, Ferriéres, Saint-Denys, Saint-Cermain, — és mások. Némethonban jeleskedtek: Hersfeld, Fukla, sz. Gallen sz. Benedek rendű apátságok: Olaszhonban pedig leginkább Monte-Cassino sz. Benedek rendének anyaháza. — Ezen számos tanintézetben a nyelv, szónoklat s észtan adatott elő, és a tudományok ezen része trivium nak neveztetett; miként továbbá számtan, mértan, zene és csillagászat quadrivium nak hivatott. Ezen iskolákat Károly gyakran látogatá, és a tanulókat személyesen buzditá, vagy ha szükséges volt, meg is feddé. A tudományokon kívül nagy gondot fordított Károly a zenére s a dallamra is. Hogy az isteni tisztelet méltóságát nevelje, a pápától zeneművészeket és énekeseket kért, kiknek segítségével a metzi énekiskola nem sokára nagy hirre kapott. Az orgona ugyan már 756. év óta ismeretes vala, mikoronKonstantinápolyból hozatott az első orgona Frankhonba; de N. Károly idejében már ott is építettek orgonát; mellynek hangját az akkori írók hangerejére nézve a dörgéshez, kellemére nézve a lanthoz hasonliták. A művészetek közt Károly különösen kedveié az építészetet. Acheni és ingelheimi palotáit fő-