Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1854

9 kép diszité építményekkel. Achenben a boldogságos szűz tiszteletére aranytól és ezüsttől ragyogó egyházat emeltetett, mellynek ajtói, és rostélyai vert érczből készültek. Romából és Ravennából hozatta ide a szobrokat és márványtömegeket, és Adorján pápa a romba diilt ravennai császári palotának márványoszlopait és mozaik padlatait e czélra neki ajándékozá. Császári várát Achenben Lateraujának nevezé, a várost pedig szépségei miatt második Rómának hivák. Ingelheimi palotája 100 oszlopon nyugodott. Mindezekből látható, hogy a szép művészetek is kormánya alatt fejlődésnek indultak, mert ő ezeket is nagylelkűen pártolván, szép alkalmat nyujta kiképeztetésökre. íme igy iparkodott N. Károly a keresztény hit elvein alapított nevelés utján alattvalói közt a műveltséget terjeszteni, hogy igy vad erkölcseik szelídülvén, s a vallás és haza követelte kötelmekkel megismerkedvén, meggyőződjenek arról, miszerint csak ezen kötelmek hív teljesítése által lelendik fel boldogságukat. Mindemellett alattvalóinak anyagi jóllétét is előmozdítandó, a földművelést, ipart és kereskedelmet is pártolá. Ezek csak alatta kezdtek némikép fejlődni, de a császár óriási szellemének folyvást azon akadályokkal kelle küzdenie, mellyek a néprohamnak következményei levén, még e korban sem szűntek meg egészen. Nagyobb városok a nép szétágazó erejének központosítására, még nem keletkezbetének, mert mindenütt csak a vad önkény és szomoritó elkülönzés uralgott. Illy körülmények közt Károly keveset tehetett volna, hacsak a kereszténység gyámolító segédkezet nem nyújt neki. Azon javadalmak, melly eket ő az egyháznak engedett, a művészet és ipar menedékhelyei és ápolói lettek. Iparos osztály még akkor nem létezvén, a kézmüveket nők és szolgák végzék. Csak egyes ágai az iparnak kezeltettek kizárólag bizonyos emberek által, és pedig Károlynak e yégre kiadott rendelései szerint gyönyörűen szőtt és hímzett öltönyök, tarka lobogók, csinos bútorok, képekkel ékesített arany és ezüst edények, üvegablakok, faragott padlatok már akkor is a házi kényelem és társadalmi életnek emelésére szolgáltak. — Nem kevésbbé gondoskodott a földmivelésről is, mert a szerzetesek által űzött vadonirtási módon s gazdászaton kivül e tekintetben maga is példa gyanánt szolgált alattvalóinak. Minden székhelyén mintagazdászatot rendezett, hol saját szolgái által kerteket, szántóföldeket, szőlőket, réteket és erdőket műveltetett, külföldi növényeket és fákat ültetelt, és idegen hasznos állatokat nevelt. Szóval, hogy a gazdászatban is kitűnjék, kimerítő s holmi apróságokra is kiterjeszkedő földmivelési rendeleteket adott, mellyek a gyakorlati gazdászalnak irányul, és az iskolákban tankönyvül szolgáljanak. A kereskedés Károly elölt csak nyomorult házaló cserebelés volt; de nem is lehete más addig, inig pénz nem vala forgalomban, s míg a germán nemzetnek jövendő tettei szinhelyeért kelle küzdenie, és inig az ipar a gazdászattal öszvekötve maradt. Az iparüző alattvalók csak kevés czikket készíthettek a kereskedés számára, meri nem maguknak dolgoztak, hanem uraiknak, kik csak a vadászat s harczban lelvén örömüket, az iparral vagy gazdászattal vajmi keveset gondoltak. — Csak Károly, ki a világuralkodónak lángelméjét a déli műveltség iránti szeretettel párosilá, veté meg a szabadabb városi életnek alapját. Igy például Ilammaburg (Hamburg) is uralkodása idejében lett jelentéktelen helységből szabad várossá. — Az ország határain alkalmas helyeket keresett, mellyek az alattvalói és a szomszéd avarok, szlávok és frieszek közötti közlekedésnek gyülpontjaivá lettek. Ezen kereskedelmi helyek közül történeti fontossággal bir: Lauriacum (Lorch): Reganespurg (Ratisbona, Regensburg), Erpisfurt (Erfurt), Magadopurg (Magdeburg) stb. — Csatornát is kezdeti épitetni, melly Dunát Rajnával összekösse; de ezen müvet csak ezer év lefolyta után I. Lajos bajor király végzé be. — Kiilkereskedésre különösen a rajnai vidék vala alkalmatos; itt voltak a nagy császár kedves székhelyei, többi közt már a rómaiak alatt is virágzó Köln (Colonia), melly Wyk deDuurstede (lltrecht mellett), németalföldi várossal összeköttetésben állott, és igy az éjszaki tengerparti városokkali közlekedésben is részt vett. — Hogy a kereskedelmi szellemet ébreszsze, a kereskedőket szabadalmakkal buzdította, és a zsidókat, kiknek egyébiránt az emberiség-követelte jogokat megadta , kizárólag kereskedésre szorította. A be- és kivitelnek könnyebbitésére utakat épitetett, 2