Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Komárom, 1852

4 lés nélkül elvadúí 's elszilajodik az ember hasonlag a' legnemesebb gyümölcs magvához, melly dajkálal 's nemesítés nélkül csak törpe 's fanyar gyümölcsöt terem. Igaz ugyan, hogy valamint a' mezei növény csupán a' természet rendje 's munkálódása által évenkint felnő 's gyümölcsöz; úgy az embernek tehetségei is a' természet' folyamának átengedve némileg fejlődnek; de valamint szorgos ápolás 's gondviselés mellett a' mezei növény vidorabban tenyészik, láthatólag nemesül, több 's szebb csirákot, nagyobb virágokat 's gyümölcsöket hoz: úgy az embernek lelki 's szellemi tehetségei is folytonos gond vagy is nevelés által hamarább 's czélszerübben fejlödnek ki, 's képesítetnek munkálkodásaikra. — Ha az őskor költői és újabb időbeli bölcsészek az ember társaságos rendeltetését érett Ítélettel felfogták volna, soha sem állítják, hogy a' nevelés 's így a' mivelődés eltávolítja az embert a' természettől, természetelleni állást, alacsony elfajulást idéz elő. — A' szomorú tapasztalás eléggé igazolja Rousseau 's vele rokon érzelmű bölcsészek tanaik alaptalanságát, sőt a' népek 's állodalmakra nézve kárhozatos 's veszélyes következményeit. — Állításaik nem egyéb, mint a

1 valláslalanság 's erkölcstelenség okozta álbölcselkedési forrongások 's újítások láza 's maszlaga, melly az embert Istentől, a' társaságokat az egélytől elszakasztani erőködik, és vészt lehellö mirigyével emészteni siet egész nemzedékeket. — Kétségtelen, hogy az emberi természet nevelést 's miveltséget igényel, 's csak ez által felelhet meg érzéki 's erkölcsi természete 's czéljai kivánatának; ellenkező a' mozgó állatoknál és növényeknél, hol egyedül a' növés, táplálkozat és tenyészet a' czél 's irány. — Nevelést nélkülözött ember durva 's vad, semmikép meg nem felel rendeltetése 's fellengő természete követeléseinek, benne csak a' nemtelen hajlamok fejlődnek ki természetszerűleg, nem az ember, 's ezen állat korán sem szelid 's ártatlan, hanem a' sivatag 's rengetegek állatihoz hasonló szilaj 's vérengző, nem csak a' többi állatokat, hanem önfaját is pusztító, sőt, mit a'többi állatoknál nem tapasztalhatni, egymást fölfaló. — Helyén látszanak itt lenni Ilerder szavai: „Augenscheinlich hat der Mensch Eigenschaften, die kein Thier hat, und hat Wirkungen hervorgebracht, die im Guten und Bősen ihm eigen bleiben. Kein Thier frisst seines Gleichen aus Leckerei. Kein Thier hat die unbestimmte Lebensart, die ungebundenen Triebe, die flatterhaften Meinungen." — Az igazi miveltség ellenben mindig lelkünk 's természetünk szelidiilésére 's nemesbülésére hat. A' természet adta tehetségek reájok hatás avagy nevelés 's oktatás nélkül fejtetlenek, magukba zártak 's szendergők maradnak, vagy pedig csak esetlegesen bizonytalanúl fejlenek. * * # * A' tanítás 's nevelés elejétől fogva minden mivelt népektől az emberiség legfontosabb ügyének tartatott. — Mind anyagi, mind szellemi tehetségek kimivelésében hajdankorban egy nemzet sem múlta fölül a' görögöket 's rómaikat; ezen téreni érdemkoszorút a' történelem méltán nekik tulajdonítja. — Mai nap is költik föl csodálkozásunkat azon óriási építvények romjai, mellyek több helyütt a mi időnkig fennmaradtak mint néma tanúi fellengő 's kitűnő miveltségőknek. — Iiemek irói munkáik még nálunk is nagy becsben tartatnak azon tudományi kincs miatt, melly bennök lerakva vagyon. — A' görögök nevelésre nézve a

1 régi nemzetek közt első helyen állanak; ha irataikat figyelmesebben olvassuk, észrevehetjük, hogy náluk a' nevelés nem csak bizonyos alapokban nyugvék 's meghatározotlabb szabályok szerint intéztetek, hanem ölt egyszersmind e' szabályok rendszeritéséröl is gondoskodtak, meliyeket az ulóvilágnak átadlak. — A' romaiak nevelési szabályaikat a' görögöktől kölcsönözték, ezeknek iniveltségök másolata 's viszfénye vala a' görög nevelésnek; de nálok nem annyira nyilvános, mint zárt 's házi nevelés uralkodott mindaddig, míg a' nemzet el nem puhulván, görög asszonyokat hozva 's ezekre bízva gyermekeik nevelését, romlását reá nem vonta. — A' gyakorlati neveléstan az akkori delejtü nélküli