24 óra, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-03 / 102. szám

2. OLDAL Hírek Robbanás Heratban Legalább 31-en meghaltak és 35-en megsebesültek tegnap egy folyékony gázt szállító tar­tálykocsi robbanásában a nyu­gat-afganisztáni Herat tarto­mányban. Az első jelentések szerint véletlenül bekövetkezett detonáció a Herat várostól 100 kilométerre délre fekvő Aziz Abád falu piacterén végzett pusztítást. Mn Gerillák őrizetben Két egykori albán gerillát vett őrizetbe vasárnap a koszovói ENSZ-rendőrség azzal a gyanú­val, hogy tevékenyen részt vet­tek a március közepén történt zavargásokban, amelyekben 19 ember meghalt, és több mint 900 megsebesült, mti Utcai csaták A szélsőjobb és a szélsőbal egy­aránt atrocitások okozója volt szombaton Berlinben. Miután szombatra virradóra anarchis­ták kövekkel és palackokkal do­báltak meg rendőröket Prenz­lauer Berg kerületben, a nap folyamán Friedrichshain és Lichtenberg kerület volt dulako­dás és incidens színhelye, mti Felszentelt pap Huszonhat fiatalt - köztük egy magyart is - pappá szentelt II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában tartott ünnepi liturgia keretében vasárnap, mti Antiszemitizmus Növekedett Franciaországban az idei első negyedévben az an­tiszemita erőszakos cselekmé­nyek száma. A párizsi belügy­minisztérium szombaton köz­zétett adatai szerint 67 ilyen esetet jegyeztek fel 2004 első három hónapjában, noha a ta­valyi utolsó negyedévben még negyvenkettőt regisztráltak, mti Tüntető diákok Mintegy tízezer orosz középis­kolás és szülő tüntetésen köve­telte a lett fővárosban, hogy ne korlátozzák anyanyelvűk isko­lai használatát. A lett parlament januárban törvényt fogadott el arról, hogy a mintegy 40 száza­lékban oroszok lakta Lettország orosz középiskoláinak felsőbb osztályaiban a tantárgyak 40 százalékát lehet csak oroszul oktatni, mti A tőke után Robert Fico szlovák ellenzéki politikus az állam függetlensé­gének és méltóságának jele­ként értékelte, hogy Szlovákia és Magyarország viszontintéz- kedéssel válaszolt a munka­erőpiacukat korlátozó lépések­re. Ezzel szemben Ivan Miklós pénzügyminiszter ezt az ellen- intézkedést csupán üres gesz­tusnak tartja, mert úgy látja, hogy ha a munkavállaló nem megy a tőke után, akkor majd a tőke keresi meg a munka- vállalót. MTI Hosszabb munkaidő Továbbra is nagy vitákat kavar Németországban a Siemensnek az a terve, hogy munkahelyeket telepít külföldre - a többi kö­zött Magyarországra -, illetve az, hogy meg akarják hosszab­bítani a munkaidőt. A vállalat szóvivője közölte: a terv 5000 munkahelyet érint Németor­szágban, de ezek a munkahe­lyek megmenthetők, ha be le­het vezetni a rugalmas munka­végzést hosszabb munkaidő formájában, mti Csalódott Draskovics Csalódottságának adott hangot Vük Draskovics szerbia-mon- tenegrói külügyminiszter ami­att, hogy a legtöbb európai or­szág belépett vagy belépni ké­szül az Európai Unióba, kivéve Szerbia-Montenegrót és még néhány más államot, mti , 2004. Május 3., hétfő V- l. L..A p TÜKÖR ___________________________________________ K öszöntötték a belépőket A dublini csúcstalálkozó szomszédságában rohamrendőrök oszlatták szét az EU-ellenes tüntetést fotó: europress/epa Látványos ceremóniával ünnepelték szombaton az immár 25 tagú EU tagországainak első számú vezetői a szervezet eddigi legnagyobb szabású bővítését. Az Unió kormányának feje sze­rint Magyarország felkészült a tagságra. Dublin - Brüsszel Az állam- és kormányfőket Bertie Ahem, az Európai Tanács soros elnöke üdvözölte a dublini Phoenix parkban - a világ egyik legnagyobb zárt városi parkjában - lévő Farmleigh rezidencia előtt. A voltaképpeni ceremóniát Mary McAleese ír elnökasszonynak a Farmleigh-től nem messze lévő hivatalos rezidenciáján tartották. Az ír elnök és miniszterelnök kö­szöntője után Seamus Heaney, az 1995-ös irodalmi Nobel-díj ír ki­tüntetettje olvasta fel erre az alka­lomra írt versét. A ceremónia zá­ró szakaszában 25 Írországban élő, de egy másik tagországból származó 8-14 éves gyermek ad­ta át az állam- és kormányfőknek a tagállamok zászlóit. A lobogó­kat - középen az unió zászlajával - az EU hivatalos himnuszának, Beethoven Örömódájának a hangjai mellett vonták fel ír kato­naiskolások. Medgyessy Péter mi­niszterelnök Dublinban annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Magyarország jól fog élni azokkal az esélyekkel, amelyeket EU-csatlakozásával kapott. Hoz­zátette: Magyarországnak meg kell szoknia, hogyan lehet dol­gozni és teljesíteni ebben az új környezetben. Az ország már ed­dig is nagyon sokat tett annak ér­dekében, hogy pótolja lemaradá­sait a csatlakozás szempontjából fontos területeken, például az EU közös mezőgazdasági politikájá­nak alkalmazásához szükséges intézményrendszer kiépítésében. Romano Prodi, az Európai Bizott­ság elnöke elismeréssel szólt er­ről, és a bizottság általában is úgy látja, hogy Magyarország felké­szült a tagságra - állapította meg a miniszterelnök. Medgyessy Pé­ter szerint van esély arra, hogy a tagállamok még a soros ír elnök­ség június végi lezárása előtt megállapodásra jutnak az alkot­mányos szerződés tervezetéről. Az EU bővítése alkalmából kétnapos tanácskozást tartottak az ír fővárosban az Európai Parla­ment legnagyobb frakcióját alko­tó Európai Néppárt (ÉPP) veze­tői. Az értekezleten részt vett Or­bán Viktor, a Fidesz-Magyar Pol- gári Szövetség elnöke. ______ ■ S zavazás a kivonulásról A Likud izraeli kormánypárt vasárnap szavazást rendezett Ariel Sáron kormányfőnek a Gázai övezetből és Ciszjordánia egy részéből történő kivonulási tervéről. Jeruzsálem Izraelben tegnap késő estig tartott a szavazás a Likud párton belül Ariel Sáron kormányfő egyoldalú szétválasztási tervéről, amelynek értelmében Izrael felszámolná a Gázai övezetbeli összes, illetve négy ciszjordániai zsidó telepet. A terv értelmében Izrael megtar­taná a nagyobb ciszjordániai tele­peket, és folytatná a biztonsági kerítés építését, ami gyakorlatilag ciszjordániai területek bekebele­zését jelentené, és rendkívül megnehezítené az életképes pa­lesztin állam létrehozását. Az el­képzelést, amelyet Ariel Sáron amiatt kíván alkalmazni, mivel nem talál palesztin partnert a konfliktus rendezésének megvi­tatásához, április 14-én látványo­san és feltétel nélkül támogatta George Bush amerikai elnök Sáron kormányfővel tartott wa­shingtoni megbeszélése után. A terv szerint a Gázai övezetben ál­ló valamennyi, szám szerint hu­szonegy zsidó telep kiürítése 2005 végére befejeződik. Ez 7500 telepest érintene. A Gázai övezet­ben 1,3 millió palesztin lakos él. Izrael ugyanakkor a Gázai övezet és Egyiptom határán, az úgyneve­zett Philadelphia-tengely mentén fenntart bizonyos mértékű kato­nai jelenlétet. Izrael fenntartja magának a jogot, hogy a határnál kiszélesítse azt a körzetet, ahol a hadsereg tevékenykedik. Egy ké­sőbbi időpontban - az Egyiptom­mal való együttműködés függvé­nyében - Izrael kész kivonulni ebből az övezetből, ahol jelenleg Megtorlás Légitámadást hajtottak végre va­sárnap a kora esti órákban izraeli harci gépek Gáza városa ellen. A rakéták egyik célpontja egy olyan rádióadó épülete volt, amelyet a Hamász palesztin iszlám radikális szervezethez közel állónak tekin­tenek. Az izraeli kormány a Hamászt tette felelőssé a vasár­napi reggeli terrortámadásért, amelyben egy izraeli asszonyt és négy kislányát ölték meg a Gázai övezetben. nagyszabású fegyvercsempészés folyik Egyiptom felől, titkos ala­gutakon át. A Gázai övezetbeli zsidó telepek kapcsán Izrael nemzetközi szerv létrehozását ja­vasolja, amely az infrastrukturá­lis - víz-, áram-, csatorna- és táv­közlési - szolgáltatások fenntar­tását biztosítaná. ÁLLÁSPONT CSÁK ELEMÉR Úttalan utakon Drága dolog az autópálya-építés és -felújítás. Hárommil- liárd forint kilométerenként. Ha ezt beszorozzuk a kormány sztrádaprogramjának adataival, iszonyatosan nagy összeg jön ki. Mi kerül ilyen sokba? A költségek mértékét gazdasági elemzők is megkérdőjelezték már (nem nagyon kaptak rá választ), és az elemzések érte­lemszerűen szakmaiak. Az építést és az átalakítást megszen­vedő közlekedők azonban emellett más magyarázatot is sej­tenek a beruházások drágasága mögött. Kisebb-nagyobb megszakításokkal két éve kénytelenek ara­szolni azok, akik az felújítás alatt álló M7-esen autóznak, ha­talmas dugók keletkeznek elsősorban a fővárosi bevezető szakasz utolsó 15 kilométerén. Az építők tavaly szélesítettek, alapoztak, aszfaltoztak, padkát igazítottak, sövényt nyírtak, szalagkorlátot vertek le, vadkerítést emeltek, csatornáztak, kandelábereket állítottak, de most, a jó idő beköszöntével mintha elkezdték volna elölről. Fontos a biztonság, jó a ké­nyelem, de a laikus értetlenkedik: miért kell olyan drótaka­dály, amin már-már a madár sem tud átjutni, nemhogy az őz vagy a vadnyúl? S vajon kinek a fülét óvják azok a hangfalak, amelyek mögött közel-távol sincs egyetlen lakóépület sem? A 60 kilométeres sebességkorlátozó táblák, az eltolt sávok ak­kor is megmaradnak, ha építőknek nyoma sincs, vagy ha két- három segédmunkás egyengeti a talajt a „senki földjén” - jó terepet kínálva a radarozó rendőröknek. Ha többe kerül az autópálya - nagyobb a beruházó nyeresé­ge, emelkedik a beszállítók forgalma, bevételhez-keresethez jut sok vállalkozó, kétkezi ember. Vannak tehát a drága mun­kának jó oldalai is. Csak az a baj, hogy ezt a kormánnyal, illetve az adófizetőkkel _ és az úton cammogó közlekedőkkel fizettetik meg. Érdemes lenne erről megkérdezni a napi ingázókat és azo­kat a tízezreket, akik tegnap próbáltak bejutni Budapestre a Balaton felől. EGYETÉRTEK: 0WM3O422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Az olvasó mondja A KORMÁNY ZSEBE - ÁPRILIS 24. Nyugdíjas nő: - Abban igaza van a cikkírónak, hogy a minden­kori kormány osztja szét az adófizetők pénzét. Ez a dolga és a felelőssége, de az nem mindegy, hogy hogyan és kinek ad, mi­ként gazdálkodik a rábízott kerettel. Horn Gyuláék rendbetet- ték a gazdaságot, kifizették az adósságot, Orbánék azonban a pártkasszába folyatták a pénzt; remélhetőleg sikerül ezt ha­marosan jogilag is bebizonyítani. A Medgyessy-kormány két év alatt többet tett az emberek javára, mint az elődje. Arra sza­vazok, hogy ők maradjanak meg a következő időszakban is. Férfi: - Az Orbán-kormány csak azt a települést és azt a válla­latot vagy vállalkozót támogatta, ahol Fidesz-vezetés volt, il­letve akik az adományból visszajuttattak a Fidesznek is. A BETEG VÉDTELEN - ÁPRILIS 26. Idős asszony: - Régebben bíztam az egészségügyi dolgozók többségében, ma már azonban inkább félek tőlük. Kisebb­ségben vannak az emberközpontú gyógyítók. A hálapénzt én úgy oldanám meg, hogy a betegek adományait egy közös lá­dába kellene bedobni, és az összegyűlt pénzt bizottság oszta­ná szét azok közt, akik megérdemelték. LASSAN MÚLÓ FÉLELEM - ÁPRILIS 27. Férfi: Amióta az emberi értelem kialakult, együtt élünk a féle­lemmel. Csernobil ezt az érzést fokozta. Korunkban egyre durvább és riasztóbb a világ, a cikk is erre utal. Csak az hiány­zik az írásból, hogy az ország közepén van Paks, s Murphy törvényei szerint ott is végezetesen elromolhat valami. Akkor pedig mi leszünk Európa foszforeszkáló központja. Botrányos fogolyügyek Brit katonák állítólag kínozták, amerikai társaik pedig meg­alázták a fogságba ejtett irakiakat. A két ország vezetői élesen elítélték a katonák visszaélését. Washington - London A The New Yorker magazin leg­frissebb számában abból a levél­ből idéz, amelyet visszaélésekkel gyanúsított amerikai katona írt haza még januárban. Ivan Frederick őrmester arról számolt be, mit látott a bagdadi Abu Garib a börtönben, s hogy a katonai tit­kosszolgálat utasítására alázták meg a foglyokat. A Human Rights Watch (HRW) felszólította az ille­tékes hatóságokat, hogy a kato­nák elöljáróira is terjesszék ki a vizsgálatot, mivel az emberi jogi szervezetnek olyan értesülései vannak, amelyek szerint a kato­nák parancsra követték el a visz- szaéléseket. A HWR szerint a Pentagon által alkalmazott, biz­tonsági feladatokat ellátó magán­cégek tevékenységének sem árta­na utánanézni, hiszen gyakorlati­lag büntetlenül tesznek-vesznek az országban, jogi vákuumban működnek. George Bush ameri­kai elnök mélységesen undorító­nak nevezte a foglyok megalázá­sát. A foglyok szexuális megalá­zásáról készült felvételek bejár­ták az egész világot, és óriási fel­háborodást váltottak ki. Komoly kétségek merültek fel azoknak a fotóknak a valódiságát illetően, amelyek egy brit bulvár­lap szerint brit katonákról készül­tek egy iraki őrizetes kínzása köz­ben. A háborút erősen ellenző Daily Mirror több olyan fotót kö­zölt, amelyeken a képekhez fű­zött magyarázat szerint brit kato­nák súlyosan bántalmaznak egy tolvajlással gyanúsított iraki őri­zetest. Az újság értesülése szerint az illetőt nyolcórás tortúrának ve­tették alá, miközben állkapcsát és fogait puskatussal összetörték. Az iraki foglyot többször kivég­zéssel is fenyegették a kínvallatás során - írta a szombati Daily Mirror. A BBC tévé azonban azt közölte, hogy katonapolitikai tu­dósítójának az ügyben érintett ezredhez, a Queen’s Lancashire Regimenthez „közel álló forrá­sok” azt mondták: számos köz­vetlen és közvetett jel teszi gya­korlatilag kizárttá a fotók valódi­ságát. Az ügyben megszólalt a brit kormányfő is. Tony Blair Dublinban, az EU-bővítési ün­nepségen - még a fotók valódisá­gával kapcsolatos kétségek fel­merülése előtt - újságíróknak azt mondta: az ilyen esetek elfogad­hatatlanok. ■ Lengyel kormányválság Varsó Egy nappal Lengyelország európai uniós csatlakozása után, vasárnap délután le­mondott Leszek Miller mi­niszterelnök és kormánya. Az államfő beiktatta a már ko­rábban kijelölt Marek Belka volt kétszeres pénzügymi­nisztert és miniszterelnök­helyettest. A kormányválság Miller távozá­sával aligha oldódik meg. Noha az államfő Belkát szemelte ki utódnak, a kormányfőjelöltnek két héten belül még el kellene nyernie a parlament többségé­nek támogatását. Ez azonban varsói megfigyelők szerint jelen pillanatban csaknem lehetetlen­nek látszik, ugyanis mintegy har­minc szavazat hiányzik. A kiala­kult helyzet súlyosan árt Len­gyelország nemzetközi tekinté­lyének. A hatalmi űr akadályoz­za az uniós csatlakozást követő legégetőbb intézkedések megté­telét, másrészt elriasztja a külföl­di beruházókat is. Amikor Le­szek Miller a Baloldali Demokra­tikus Szövetség (SLD) elnöke­ként 2001-ben megalakította kor­mányát, a szavazók 41 százalé­kának támogatását tudta maga mögött. Mára ez a támogatás alig 8 százalékra zsugorodott. Miller kormányfőként bevezette ugyan az országot az Európai Unióba, az elmúlt csaknem három évben a súlyos gazdasági problémák és a korrupció miatt eljátszott bizal­mat azonban képtelen volt vis­szaszerezni. Belka nem élvez egyértelmű támogatást a pártok részéről. A Lengyel Parasztpárt és egy törpe frakció kivételével az ellenzék zöme egyértelműen új választásokat akar. ______■

Next

/
Thumbnails
Contents