24 óra, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-01 / 51. szám
2. oldal 24 Óra — TÉIVY(KÉP) 1997. március 1., szombat Szombati beszélgetés dr. Németh Klárával, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság új elnökével A bírói pályán is fontos az emberszeretet A megyei bíróság elnökének kinevezésénél az első forduló kudarca után várt, gyors siker született. Az összbírói értekezlet többségi akarata találkozott az igazságügyi miniszter döntési szándékával, aki csütörtökön 1997. március 1-jétől öt évre dr. Németh Klára bírót nevezte ki a megyei bíróság elnökének. Először lett női jogász a megyei bíróság elnöke. Az igazságügyi szakember pályája huszonöt éven át töretlen. Bírósági fogalmazóként kezdte 1971-ben, két év múlva már bíró Esztergomban. Két évig az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott főmunkatársként, majd visszatért Huszonöt éve dolgozik az igazságszolgáltatásban. Édesapja bíró volt Az ő nagyapja is jogász, s édesanyjának két bátyja... Egészen a történelem homályáig a szerteágazó famíliát sok jogász képviselte. így csodának aligha nevezhető, hogy a szorgalmas és jó tanuló kislány szintén jogi pályára menjen.- Bár igazi jogászdinasztia a miénk, de a pályaválasztáskor ez nem volt annyira tudatos bennem - kezdi a beszélgetést.- Akkor előfelvételivel vettek fel bennünket az Eötvös Loránd Tudományegyetemre.- Fel sem merült, hogy esetleg ügyvédnek menjen?Állami hivatalnok helyett most jól menő irodája lenne.- Bíróságon akartam dolgozni. Talán még az ügyészi pálya állt közel hozzám. De harmadéves koromban már szerződést kötöttem az esztergomi bíróságra a szakminisztériummal.- Miskolcon született, Tatabányán dolgozik, Esztergomban él. Hová valósi?-Nyolcéves koromtól Eszt- tergomban lakom. Már lokál- patrióta vagyok, bár a szüleim Miskolcon ismerkedtek össze. Pályám első és legfontosabb szakasza Esztergomhoz köt. Ott tanultam a legtöbbet. 1971 március 1 -jén kaptam meg a bírósági fogalmazói kinevezésemet...- Hajszálpontosan negyedszázad múlva lett a megyei bíróság elnöke.- No-no! Huszonhat évre rá. Szeretem a pontosságot. ként szolgáltam a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság büntető fellebbviteli tanácsában. Ezt két év minisztériumi munka követte, majd 1988-ban visszatértem a megyei bírósághoz. Büntető egyszakos elnök- helyettes lettem, 1992-től büntető kollégiumvezető. Tagja vagyok a Jogi Szakvizsga Bizottságnak, az Országos Bírói Tanácsnak, a Büntető eljárási törvény Kodifikációs Bizottságának.- Ez volt a pályaív, a rövid szakmai önéletrajz. Mit tart a legfontosabb emberi értéknek?-A becsületességet, tisztességet. S nagyon fontosnak tartom az emberszeretetet is.-A bírói pályán fontos a szeretet?- Amikor a hivatásunkról beszélnek, pártatlanság, meggyőződés, jogszabályismeret, befolyásolhatatlanság... kerül szóba először. De szerintem ennek a pályának egyik fontos feltétele az, hogy legyen bennünk emberszeretet.- Ne haragudjon, de a szeretet elfogult döntések felé irányít.- Dehogy! Mi ezen a pályán állandóan emberekkel foglalkozunk. Peres felekkel, vádlot* Életrajz • Születési hely, idő: Miskolc, 1947. • Felsőfokú végzettség: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (1971), bírói szakvizsga (1973). • Beosztása: a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság elnöke, a Büntető eljárási törvény Kodifikációs Bizottságának s a Jogi Szakvizsga Bizottságnak a tagja. • Munkahelye: Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, Tatabánya. Lakhelye: Esztergom. • Gyermeke: Adrienn (20), az ELTE jogi karának másodéves hallgatója. • Elismerések: Miniszteri Dicséret (1979), Kiváló Munkáért Érdemérem (1983), bírósági főtanácsosi cím (1991). • Hobbija: kirándulás, úszás. „Igazi jogászdinasztia a miénk.. FOTÓ: JUSZTIN TIBOR AKTA ■ Hiába ástak Két angol bankrabló heteken át ásta a tizenhat méter hosszú alagutat az északangliai Cross Gates egyik üresen álló üzlethelyiségéből a közeli Yorkshire Bankhoz. Csak arra nem gondoltak, hogy az üzlethelyiséget előbb-utóbb kiadják. Az új bérlő észre is vette az alig egy méter széles alagút bejáratát a bolt zuhanyozójában. A buta bankrablóknak nem kellett tovább ásniuk. ■ Rajtavesztett Nem akarta tudomásul venni az ősi tanulságot, amely szerint nincs tökéletes bűntény, ezért rajta vesztett. A 27 éves férfi a nyitás perceiben próbálta kirabolni a meg- eve-i Banque de Savoie-t. Fegyverét az alkalmazottakra irányítva követelte a páncélszekrény tartalmát. Közben a bankfiókban tartózkodó két ügyfelet is sakkban tartotta. Csakhogy biztos akart lenni a dolgában, és szerette volna magával vinni az eseményeket megörökítő videokazettát is. Azt azonban a bankosok nem tudták kivenni a készülékből, erre a rabló kezdte el feszegetni. Végül sikerült az egész készüléket leszerelnie, de a nagy munkában nem vette észre, hogy az egyik alkalmazott megnyomta a rendőrséget riasztó gombot. A kijáratnál azonnal bilincs kattant a túl precíz rabló csuklóján. ■ Utánpótlás Kétszeresére emelkedett a gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények száma az elmúlt öt évben Ausztriában. Szakértők szerint különösen aggasztó, hogy a tizenéves csibészek nemegyszer a nehézfiúkat, a visszaesőket is megszégyenítő kíméletlenséggel, kegyetlenséggel követik el cselekményeiket. Nem véletlenül kongatták meg az osztrák rendőrök, bírók és ügyészek a vészharangot: 19%-ben 20 400, tavaly már 28 300 bűncselekmény írható gyerekek és fiatalkorúak, a 10—19 éves korosztály tagjai rovására. 1990-ben 1214, tavaly már 2770 gyermekkorú fiatalról készült rendőrségi-bírósági akta. A mások élete, testi épsége elleni erőszakos cselekedetek elkövetői között jó másfélszeresére nőtt a 10-14 évesek aránya.- Tehát elkezdte a pályát boldog fogalmazóként.- így van. Két évvel később kineveztek városi bírónak. Elsősorban fiatalkorúak ellen indult ügyeket intéztem. Öt év telt el így, majd megyei bírótakkal, tanúkkal, kollégákkal. Szeretet nélkül ezen a pályán nem lehet megélni.- Szorgalom, kitartás, bátorság...- Sok minden kell a bírói hivatáshoz. A szeretetet azért említettem, mert rendszerint kimarad a felsorolásból, és számomra lényeges.- Volt olyan ügyfél, akit egy tárgyalás során mélyen utált? Nem. Pedig büntetőbíró voltam mindvégig. A tárgyalóteremben a vádlottnak joga van úgy védekezni, ahogy akar, hazudhat is, az ügyvédnek minden törvényes eszközt ki kell használni a védelmében. A tárgyalásvezető bírónak az a dolga, hogy megfelelő mederben tartsa a tárgyalást. Az idegességet a tárgyalóteremben megértem, elfogadom. A magánéletben már nem biztos, hogy ugyanolyan türelmes vagyok. A foglalkozáshoz hozzá tartozik, hogy elviseljük a negatív jelenségeket is.-Tudja, feljegyezte, hogy hány ügyet tárgyalt eddig a pályája során?-Nem, nem. Az első években még számolta az ember, de azután, amikor a szerepe is változott, abbahagyta.- Súlyos volt a létszámhiány a megyében, elhúzódtak az ügyek. Az ön személye garancia arra, hogy felgyorsul az ügymenet?-A megyében tehetségesek, felkészültek a bírók, és sokat dolgoznak. Amikor vállalkoztam, hogy megpályázom ezt a beosztást, a bírák szakmai tudására támaszkodtam. De például, Esztergomban tíz bíró helyett sokáig csak három volt. Képtelenek voltak többet teljesíteni. Bár ez az ügyfelet nem érdekli és nem érdekelheti.-Most milyen mértékű a létszámhiány?- Javult a helyzet. Jobb, mint akár két éve. Ä megyében 58 bíró dolgozik, a szakapparátussal együtt több mint kétszázan vagyunk. Szeretném, ha stabilizálódna a létszám, s hosszú távra lehetne tervezni. Részben erről szól a szakmai pályázatom. Szeretném, ha kisebb ügymennyiség lenne egy bíró kezében. Mindent eldönt a jó utánpótlás és a továbbképzés. Nagy átalakulás közepén van az igazságügy. A jövő évezredre kell készülnünk. Fel kell nőni az eljárási jog változásaihoz. Meg kell tanulni az új technikát. Meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket.- Lassan egy évtizede bejáró életformát él, Esztergom és Tatabánya között ingázik. Naponta 120 kilométer. Nem sok?- Sokan csinálják rajtam kívül. Nem vagyok túl igényes. Lakótelepi lakásban élek. Ha akad szabadidőm, úszni járok, hét végén szaunába a lányommal. Szeretek kirándulni, nyaranta kikapcsolódni. Elmenni messze, messze...- Legszívesebben hová?- Legszívesebben Olaszországba. Ott már többször is jártam, s minden alkalommal maradandó élmény volt. Dr. Németh Klára halálos ítéletet nem hozott, bár jó néhány életellenes ügyet tárgyalt. Sok olyan van, melyet nem tud kitörölni az emlékezetéből, de egyet sem említene meg szívesen. Az életellenes ügyek megviselik, mint mindenki mást. Más eltulajdonítani valamit, mint elvenni a másik életét. Az embert látja az akták mögött. Sosem bánta, ha elsőfokú ítéletét megfellebbezték. A felsőbb fok ritkán változtatta meg döntését. Ha felülbírálták, elfogadta. Elve, hogy mindenkitől lehet és kell tanulni. Szereti a krimit? A verseket? A jó regényt? Jut ideje olvasásra?- Sajnos, krimit elég sokat látok a gyakorlatban- A verseket, könyveket szeretem. Olvasásra kevés időm jut. Legtöbbször marad a tévé.-S rózsa helyett a szegfűt szereti...- Ellenkezőleg. A rózsát.- A piros rózsát?-A sárga rózsát. Nem kellene közzétenni a sajtóban. Nem szeretnék egy nyilvánosságnak szóló beszélgetésben nagyon kitárulkozni. Nem értem, hogy ez miért érdekes?-Azért, mert emberi. Most már mindenki tudja, milyen virágnak örül legjobban a névnapján. A hatvanas évek végén járt egyetemre. 1968. Prágai bevonulás. Politika?- Nem. Ha arra gondol, hogy valamilyen ellenzéki körben lettem volna egyetemistaként, Persze, beszéltünk az eseményekről. Tanultam. „Cum laude” végzett.- Sárga rózsa... Akkor Illés zenekar és nem Omega?- Illés. De még mennyire!- Baráti kör Esztergomban?- Igen, van. Néha összejövünk. Különböző foglalkozású emberek. Kibeszéljük az élet dolgait. A bejáró létforma gátat szab. Nem vagyok elégedetlen, hiszen nagy feszültségek nélkül élhetek. Ez jó. Édesanyám a szomszédos lakásban él, szinte velünk lakik. Lányom is velem van még. Olykor eljutok egy jó színházi előadásra. Á Vígszínházát szeretem. Két öcsém van. Egyik bíró ugyanitt, a másik pedagógus Nógrádban. Megmaradtunk jó testvéreknek.- Vágya?- Apró kívánságaim vannak. Ez például elég nehéz hét volt. Alig várom a szombatot és a vasárnapot, hogy Adriennel elmenjünk az uszodába, szaunába. Kádár Péter Az esztergomi Liberális Klub vendége humorát is megvillantotta - Forgács László főkapitány hite Vissza kell adni a rendőrök önbizalmát Első vidéki közönségtalálkozóján vett részt kedden este Esztergomban Forgács László tábornok, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője. Jól érezte magát, s a tavaszi estében koccanás nélkül távozott. Pedig a közönsége nem volt akármilyen. A Liberális Klub hűséges, néha harcias látogatói között most a megyei közgyűlés elnöke, Kovács György Zoltán, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság első embere, Illés László is jelen volt, s szép számmal érkeztek aktív és nyugállományú rendőrségi dolgozók. Amit sajnálhatunk, hogy a város vezetése - kivéve néhány helyi szenátort - nem tudta képviseltetni magát. A tábornok pontosan fogalmaz. Nem lehengerlő, határozottsága' mögött tények, érvek és évek állanak. Humorát is megvillantotta, mikor pályáját elemezve kijelentette: „Nagyon jó kollégáim voltak Borsod- Abaúj-Zemplén megyében - s közülük sokan kerültek az országos vezetésbe. Ez nem jelenti azt, hogy egy borsodi lobbi vette volna át a hatalmat.” Forgács tábornok nem akar visszanézni. Azzal együtt, hogy jól tudja: hatalmas terheket kellett átvállalnia. Többmilliárdos adósságot, s egy alulfizetett állományt. Amelyben bízik. „Nem nagyobb a korrupció a rendőrség körében, mint másutt - de semekkora mértékű nem „Ömlött a bűn a társadalomra” maradhat, ez természetesen alapvető etikai követelmény!” Az est végén a mi kérdéseinket is szívesen fogadta.- Tábornok úr, önt kollégái, túl a kötelező udvariasságon, szívélyesen fogadták. Jól érzi magát köztük. Valóban ilyen jó ez a csapat?- Én azt hiszem, jó a hangulat, jó a csapat, bár a személyi átszervezések, a vezetői nyugdíjazások miatt egy kis bizonytalanság volt érezhető. Mi évek óta együtt dolgozunk, ismerjük egymást.- A közelmúltban hallottam: „A frusztrált rendőr sohasem lesz polgárbarát.” Hogyan lehetne masszívabb az állomány?- Elsősorban a rendőrök önbizalmát szeretném visszaadni. Azt, amit vagy mi saját magunk tépáztunk meg, vagy az események. És ha nemcsak saját magunkét, hanem a polgárok bizalmát is visszaszerezzük, akkor eredményeket tudunk elérni. Az anyagiakat sem tudom megkerülni. Ahhoz, hogy a rendőr ne legyen ideges, feszült, hogy otthon ki tudja a számláit fizetni, biztonság kell. - Ön gyakorlatias vezető, a kérdésem most mégis kissé filozofikus. Nem tud az ember bűn nélkül élni?- Valóban filozofikus a kérdés. Én azt hiszem, hogy a demokráciában, amikor már nyíltan előjönnek a problémáink, sokkal jobban „ömlött rá” erre a társadalomra az a bűn, ami korábban azért alaposan megrostálva jutott el a polgárokhoz. Ez bizonyosan sokkolja a társadalmat. Pedig valahol tényleg együtt kell élni a bűnnel. Meg kell érteni, hogy az az elmélet, hogy majd a szocializmus, a kommunizmus kiteljesedése idején megszűnik - ilyen nincs. Ezt felejtsük el!- Azt láttuk, hogy a demokráciában még inkább növekedett az ismertté vált bűncselekmények száma. Például: a diplomatatáskát nem kell tízmillió forinttal a hátsó ülésen hagyni. A rádiótelefont a műszerfalon, mutatni, hogy nekem milyen drága dologra telik. Úgy kell a piacon végigmenni, hogy a zsebtolvajok ne tudjanak a táskámba nyúlni. Ha ezt megtesszük, már kevésbé lehetünk sértettek. Én azt mondom, van bűnözés. De fel kell készülni ellene, és akkor már előbbre jutottunk. Rafael Balázs
