Dolgozók Lapja, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

1986. augusztus 1., PÉNTEK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. évf., 180. sz. Ára: 1,80 forint Illést tartott a Minisztertanács Intézkedések a magasépítőipor helyzetének javítására A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén — fi­gyelemmel az Országgyűlés ügyrendjére — határozatot hozott arról, hogy az államigaz­gatási szerveknek milyen módon kell segít­séget nyújtaniuk a képviselői feladatok ellá­tásához. Ennek keretében részletesen sza­bályozta az államigazgatási szervek tájékoz­tatási, adatszolgáltatási kötelezettségét, a kép­viselők által tett javaslatok, bejelentések el­intézésének rendjét. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg a munkaidőalap védelmére és a munkafe­gyelem javítására az utóbbi években tett intézkedések végrehajtásáról. Megállapította, hogy a helyzet valamelyest javult, de az elő­rehaladás nem kielégítő; Ezért tóvábhi, a munkaidőalap védelmét szolgáló központi és helyi intézkedések kidolgozására és életbe léptetésére adott utasítást. A kormány megerősítette az Állami Terv­bizottságnak az építőipar eredményesebb mű­ködése érdekében teendő intézkedésekre vo­natkozó határozatát. Ennek értelmében ren­dezni kell a veszteséges és alaphiányos vál­lalatok helyzetét, az alacsony hatékonysággal működő Vállalatoknak pedig programot kell kidolgozniok gazdálkodásuk megjavítására. A magasépítőiparban a háromlépcsős in­tézkedéssorozatból az első szakaszban old­ják meg a legsürgősebb gondokat: a tavaly veszteségessé és alaphiányossá vált négy nagyvállalat, a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Dél-Magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat, az Építőgépgyártó Vállalat és a Duna—Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat pénzügyi helyzetének rendezését. A második szakaszban — ez év szeptem­beréig — az alágazat termelésének csaknem j a felét adó, mintegy harminc alacsony haté­konyságú magasépítőipari vállalatnak keli : legalább kétéves racionalizálási programot kidolgoznia működése és jövedelmezősége ja- ‘ vitására. A programok elkészítését irányéi- i vek kiadásával segíti a minisztérium. A harmadik szakaszban, az 1988-tól ér­vénybe lépő szabályozás előkészítésének ke­retében újólag áttekintik az egész építőipar cél- és eszközrendszerét. A háromlépcsős rendezés az építőipari vállalatokat hatékonyabb munkára szorítja, segíti a VII. ötéves tervben megjelölt fontos : építőipari feladatok teljesítését, a szükséges j fejlesztési források megteremtését, és egyűt- : tál azt is, hogy a vállalatok jobban gyara- ‘ pítsák a népgazdaság erőforrásait. Emlékünnepség Bayreuthban Csütörtök délelőtt Bay­reuth város temetőjében Liszt Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából há­rom nemzet képviselői meg­koszorúzták a nagy magyar zeneköltő sírját. Az Erlan­ger Strasse-i temetőben, a Liszt Ferenc nyugvóhelye fölé emelt sírkápolnában a Magyar Népköztársaság képviseletében Csehák Ju­dit. a Minisztertanács el­nökhelyettese helyezett el koszorút, Horváth István magyar nagykövet kíséreté­ben. Ugyancsak megkoszo­rúzta a sírt Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkan- cellárja és külügyminiszte­re, valamint Theodor Kery, Ausztria burgenlandi tar­tományfőnöke. A II. világháború végén rombadőlt sírkápolna hely­reállítása 1976-ban fejező­dött be. Akkor állították fel a sírtábla mellett a ma­gyar Liszt Ferenc Társaság emléktábláját is, Vörösmar­ty Mihály Liszthez írott ódájának szavaival: ,.Hírhe­ded zenésze a világnak, bárhová juss, mindig mind rokon”. Az emlékünnepség után Wild főpolgármester dísz­ebédet adott a részvevők tiszteletére, majd délután az új városházán bemutat­ták Liszt Ferenc Párizsban írott naplójának első ki­adását. Este a bavreuthi Fest- spielhausban Liszt-hangver­senyt tartottak, amelyen az A-dúr zongoraverseny és a Faust szimfónia hangzott el. Vezényelt Daniel Baren­boim. A hangversenyt, ame­lyen jelen volt Csehák Ju­dit és kísérete, az ARD nyu­gatnémet tévéállomás élő adásban közvetítette. Pótolták az elmaradást II tervezettnél több timföldet szállítottak külföldre Az Almásfüzitői Timföldgyárból az év eleje óta 161 000 tonna timföldet — a tervezettnél 3000 tonnával többet — szállítottak kohósításra a külföldi megrendelőknek. A teljes mennyiség felét a Szovjetunióba küldték. Az exportkötele­zettség teljesítése rendkívül nagy erőfeszítést kívánt, az év első hónapjaiban ugyanis a vasúti kocsik hiánya miatt ala­posan lelassult a szállítás üteme. Március óta viszont me­netrend szerinti pontossággal érkeznek az üres szerelvények, s így sikerült — sok túlmunka vállalásával — a jelentős elmaradást pótolva túlteljesíteni az időarányos exportter­vet. Az Almásfüzitői Timföld­gyár dolgozóinak az év má­sodik felében is a meg­szokottnál nagyobb teljesít­ményt kell nyújtaniuk, hogy teljesíthessék éves export­kötelezettségüket. A nemré­giben kibővített és 1990-ig meghosszabbított magyar— szovjet timföld-alumínium- egyezménv teljesítéséből ugyanis a korábbinál na­gyobb feladat hárul az al- másfüzitőiekre. Az eddigi évi 330 000 tonnával szem­ben a VII. ötéves tervben évenként 530 000 tonna tim­földet szállítanak kohósítás­ra a magyar üzemek a Szovjetunióba. A többlet jelentős részét az almásfü- zitői gyárból exportálják. A megnövekedett feladatokra jellemző, hogy havonta 14 vasúti szerelvényt indítanak útnak a szovjet kohóknak. A magyarországi timföldet a viszonylag olcsó víziener­gia segítségével dolgozzák fel a szovjet kohókban, s alumíniumtömböt szállíta­nak vissza. A Szovjetunióba irányuló export fokozása érdekében az almásfüzitőiek az idén azt a timföldet is a Szov­jetunióba küldik, amit ere­detileg a tőkés piacon akar­tak értékesíteni. E timföld helyett a szovjet kohókból visszaérkező alumíniumot értékesebben adja el a Ma­gyar Alumíniumipari Tröszt a nyugati piacon. s ez a vállalatnak is hagyobb be^ vételt jelent. A mennyiségi szállítás nö­velésén kívül a szovjet ko­hók más igényeit is kielé­gítik az almásfüzitőiek. Kér résükre változtattak a tim­föld fizikai tulajdonságain : az eddiginél nagyobb szem­cseméretű timföldet állíta­nak elő. Környezetvédelmi szempontok alapján igény­lik az ilyen timföldet a szovjet megrendelők, mert ez kohósítás közben jobban megköti a gázokat és ke­vésbé szennyezi a levegőt. Az almásfüzitői gyár kol­lektívája gyorsított ütem­ben, határidő előtt megte­remtette az újfajta timföld folyamatos gyártásának fel­tételeit, s az idén már az új követelményeknek meg­felelő nyersanyagot küldi a szovjet kohóknak. A gyárban anyagilag is jobban ösztönzik a dolgozó­kat a mennyiségi , termelés fokozására. az exportterv teljesítésére. Minden tonna többlet után 150 forinttal növelhetik a béralapot. A pluszpénzt azok a dolgozók kapják, akik munkájukkal közvetlenül befolyásolják a termelés alakulását. A gyár vezetői bíznak ab­ban, hogy a Tatabányai Szénbányáktól az év máso­dik felében több bauxitot kapnak. Erre az évre 300 000 tonna nagyegyházi bauxit szállítását ígérték. Időará­nyosan azonban a kelleté­nél kevesebb nyersanyag ér­kezett Almásfüzitőre. — vájná — A KISZ megyei bizottságának fórumán Tanácskozott a KISZÖV elnöksége Felszámolják a lábatlan! szövetkezetei Az elmúlt két évben a KISZÖV elnöksége több íz­ben foglalkozott a Lábatlani Vegyesipari Szövetkezet kri­tikussá vált helyzetével. A tavalyi gazdasági évet több mint 2 millió forint úgyne­vezett rendezetlen veszteség­gel zárta a szövetkezet. Többek között erről tár­gyalt az Ipari Szövetkezetek Komárom Megyei Szövetsé­gének elnöksége Tatabá­nyán, a KISZÖV székházá­ban. Tekintettel arra, hogy a lábatlani szövetkezet vesz­teségének teljes rendezésé­re a pénztartalékok nem voltak elegendőek. a köz­gyűlés szanálási eljárás le­folytatását kérte a törvé­nyességi felügyeletet ellátó Lábatlani Nagyközségi Ta­nács V. B.-től. Az eljárás során a szövetkezet vezető­ségéhez megérkezett a Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Főigazgatóságának határozata, mely szerint a múlt évben végzett ellenőr­zés 2 millió forint feletti progresszív nyereségadó­hátralékot állapított meg, és ezért (erre) 1 millió 700 ezer forint bírságot szabott ki. A helyzetet tovább sú­lyosbította az idei önrevízió alapján feltárt, mintegy 430 ezer forintnyi béradóhátra­lék. A szanálási bizottság vé­leménye szerint a szövetke­zet helyzetének alakulását meghatározó ismert és való­színűsített tényezők közül a leglényegesebbek a már elő­zőekben említett rendezet­len veszteség, a nyereség- tartalék-alap alacsony há­nyada, a PM által kivetett progresszív nyereségadó és bírság, valamint a béradó, A szövetkezet vezetése a bizottság kérésére operatív intézkedési tervet dolgozott ki. amely ugyan foglalko­zott a feltételrendszerrel, de hiányosságai voltak. A Lábatlani Vegyesipari Szövetkezet 1986. évi jó gazdálkodása mellett felté­telezte a következő évek piaci és pénzügyi gazdasági kiegyensúlyozottságát, s még így is 4 millió forin­tig terjedő, külső támoga­tással (bírSágmérséklés, hi­tel, kölcsön) lett volna meg­oldható a gazdálkodó egy­ség anyagi problémája. A gazdálkodás rendjének gyors helyreállítása a dina­mikus javulás külső és bel­ső feltételeinek kialakítha­tósága a szanálási bizottság véleménye szerint nem meg­alapozott. Miután a szövet­kezet szanáláshoz külső pénzügyi segítséget nem kap. a feltételek híján az 1986. évi működés várható legjobb eredményét is szá­mításba véve a szövetkezet gazdasági-pénzügyi egyen­súlya nem állítható helyre. A szövetkezet tagsága ki­mondta a szövetkezet meg­szűnését. és a felügyeleti szerv július 26-ával elren­delte a felszámolási eljá­rást. — pçtrik — Napjaink gárdistái MA MÁR megszokott látvány, hogy je­lentős ünnepeinken az emlékműveknéfl do- hánybarna színű uniformisba öltözött fiata­lok is. díszőrséget állnak. Ifjúgárdisták, akik­ről, még mindig keveset tudunk, pedig már évek óta egyre magasabb színvonalon dol­goznak országszerte. Hogy a szervezethez tartozó Komárom megyei fiúk és lányok mi­lyen eredményeket értek el az elmúlt kikép­zési évben, arról Freck József parancsnok számolt be a KISZ Komárom Megyei Bizott­ságának csütörtöki ülésén. Az országos szaktáborokban az alegység­parancsnokok lelkiismeretesen felkészültek. Ennek ellenére a kiképzési tervek nem ké­szültek el időben, így az alegységek többsé­génél a rendszeres foglalkozások csak no­vemberben kezdődtek meg. Mivel az ifjúgárdisták 65—70 százaléka tanuló, a képzés az iskolákban rendszere­sebb volt. A már dolgozó szakmunkásoknál tavaly is gondot okozott a több műszakos munkavégzés, a váratlan túlórák számának emelkedése. Lényeges, hogy növekedett a gyakorlati foglalkozások aránya, ami régi igények kielégítését jelenti. Dorogon és Kis­béren összevont képzéssel próbálkoztak, de a jövőben célszerűbb lesz speciális programo­kat szervezni. Az elméleti és gyakorlati felkészülés mel­lett valamennyi alegység segítétte az orszá­gos és helyi szervezésű rendezvények lebo­nyolítását. A szocialista versenymozgalom­ban 364 gárdista és 28 alegység kapta meg a kiváló címet. Az országos versenyeken há­rom arány és két ezüst minősítést szereztek megyénk képviselői. Kár. hogy ' szervezési hibák miatt az esztergomiak nem vehettek részt a határőrök erőpróbáján, s szabályta­lan küzdelem miatt a komáromiakat kizár­ták a lövészeten. Örvendetes viszont, hogy nőtt a tűzoltó, a munkásőr, a honvéd és a rendőr szakalegységek száma. Az eredmények elérésében lényeges szerep jutott a társszer­veknek, akik közül legtöbbet a Határőrség komáromi alakulatai segítettek. A testület megállapította, hogy az ifjúgár­disták tevékenysége összességében javult. Megtorpanás volt a tatabányai és esztergo­mi paráncsnokság munkájában; még nem dolgoznak megfelelően a lábatlaniak és a nyergesújfaluiak. ugvanakkor nagyarányú fellendülés tapasztalható Oroszlányban. Tö­retlenül fejlődő, magas színvonalú munkát végeznek Tatán Komáromban és Bábolnán. Hogy az 1986.87-es képzési évben tovább javuljon megyénk gárdistáinak tevékenysé­ge, a KISZ-bizottság ajánlásokat tett, és egységes feladatokat határozott meg az al­egységek számára. Első helyen hívták fel a figyelmet arra, hogy jövőre lesz a KISZ- zászlóbontásának 30. évfordulója. Javasolták, hogy az IG-alegységek vegyék figyelembe az irányító KISZ-szervezetek munkaprog­ramját. s szervezzenek minél több — a képzést és a közösség fejlődését egyaránt segítő — kulturális- és sportprogramot. Továbbra is vegyenek részt a szocialista versenymozga­lomban. s szervezzék meg a tisztségviselők helyi képzését, továbbképzését. VÉGÜL említést érdemel, hogy a testület kötelezővé tette az irányító KISZ-bizottságok. számára az ifjúgárda alegységek munkájá­nak fokozottabb segítését, rendszeres ellen­őrzését.

Next

/
Thumbnails
Contents