Dolgozók Lapja, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYÉSÖLJ ETEK I 1983. november 1, AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA XXXVIII. évf., 258. sz. KEDD ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 1,40 forint 4 4 4 * 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 ‘4 4 4 4 4 4 4 4 4 ■'* m.-« «-« « « -W-UT ■ft'% ** rn* ■■ ■ ko ■ ■•■V:■■■• MAI SZAMUNKBAN •** /•.» *> <-at* ‘if • • • A tisztaság nem luxus A tatai temetők Emlékeink 3. oldal 4. oldal 4. oldal ■ tk■4km: 4k *k m, m ^ »*. ^ « m m m m *. m II sütőipar a korszerű táplálkozásért ’ korszerűbb tép­ik láikozassal kapcso- ETjk latos sütőipari fel­adatokról tanács­koztak az iparág és a táplálkozástudomány szakemberei hétfőn az MTESZ székhazában. A tanácskozáson a termék- fejlesztés fő irányairól szólva ■ elmondották: el­sősorban a fehérjedús, a gyógyéleimezést elősegítő és a diétás, rostos készít­mények gyártását készítik elő. Már jelenleg is mint­egy 25—30 olyan termék — péksütemény, több ke­nyérféleség, finom cukrá­szati termék — készül, amelyek megfelelnek a korszerű jáplálkozás kö­vetelményeinek. Gondot jelent azonban, hogy ezek a cikkek egy-egy üzletben nem mindig, hanem csak időszakosan kaphatók. A tanácskozáson arról is beszámoltak, hogy a kí­sérletek befejezésével a közeljövőben megkezdődik az új, könnyebb emésztést segítő úgynevezett búza- töretes kenyerek gyártása. A termékhez szükséges alapanyagot, a búzatöretet már a ferencvárosi ma­lomban és a Bács-Kiskun megyei Gabonaforgalmi Vállalatnál egyaránt gyárt­ják. s több sütőipari vál­lalatnál néhány hónapon belül megkezdik a kenyér gyártását. Az új terméket nem őrölt, hanem úgyne­vezett töretes lisztből ké­szítik, ami lehetővé teszi, hogy a kenyeret az emész­tőrendszeri megbetegedés­ben szenvedők is fogyasz- szák. A tervek szerint a későbbiekben a bú- zatöretes kenyerek mellett úgyneve­zett négygabonájú — bú­za, rozs, árpa és zab — töretes sütőipari termékek gyártását is megkezdik A mezőgazdasági termelők jobban hasznosítják földjei­ket, és egyre több helyen si­kerül visszavenni a művetesbc a parlagot és a bányászatra használt területeket, ezt bizo­nyítják az idei határszemlék, amelyek eredményeiről Lu­kács Béla MÉM főosztályve­zető tájékoztatta az MTI mun­katársát. 1983-ban 150 millió forintot fordítottak a termőföldek re­kultivációjára. Ezt az összeget a gazdaságok is kiegészítették, s — a beavatkozás nyomán mindent egybevetve 6500 hek-. tárt vonhattak ismét — szán­tóföldi művelésbe. Ez az el­múlt évek legjobb teljesítmé­nye. Részben ennek is kö­szönhető, hogy az idén sikerült megállítani a szántóföld ko­rábbi nagyarányú csökkenését. Segített az is, hogy a földek kivonásának feltételeit szigorí­tották, mindenekelőtt a jó mi­nőségű I—IV. osztályba tarto­zó területek kapnak nagyobb védelmet. A „földelvonás”, az idén 7—8 ezer hektárt érin­tett, szemben az elmúlt öt év átlagával. amikor is 27 ezer hektár származott el a terme­lőktől. Jelentős eredménye a földvédelemnek, hogy végre van már olyan megye, ahol növekedett a szántó. Ilyen pél­dául Hajdú-Bihar, ahol a ter­mőföldet különösen nagy gonddal védik. Ugyanúgy Bé­késben is ellenkező előjelű lett a korábbi évek folyama­ta, s mindez bíztató a követke­ző időszakra nézve; van lehe­Október 21—30. között a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága Párttörténeti Intézetének meghívására hazánkban tar­tózkodott a Nicaraguái San. dinista Kutató Intézet delegá­ciója Flor de Maria Monter­rey főigazgatónak, a Sandi- nista Nemzeti Felszabadítási Front közgyűlése és az álL lamtanács tagjának vezetésé­tőség és remény arra, hogy nemzeti Kincsünket valóban értékének megfelelő oltalom­ban részesítsük. A határszemlék tanúsága szerint még mindig 9 ezer hektár terület van parlagon az országban,, ám ez már ezer hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A hasznosí­tásán részek termőre állító-a évek óta folyik. A munkát, azért nem lehet gyorsítani, mert a mezőgazdászoknak el­aprózott területekkel van dol­guk, és olyan földekkel, ame­lyeknek a művelése például a kedvezőtlen talaj-, vagy a domborzati adottságok miatt — nem látszik könnyű fel­adatnak . A kiskertekben sokait javult' a helyzet, kevesebb tulajdonost és földhasználót kellett felszó­lítani, területük gondozására. Az összesítés szerint a tartós használatba adott terület el­érte a 4500-hektárt, ezt a le­hetőséget 25 ezer állampolgár vette igénybe. A megyékben a központi rendelkezéseknek megfelelően elkészültek a helyi rekultivá­ciós programok. amelyek fi­gyelembe veszik a mezőgaz­dasági üzemek teherbíró­képességét, ám — a lehetősé­gek ismeretében — nagy pon­tossággal. s következetességgel határozzák meg' a közéj»- és hosszútávú feladatokat. A prog­ramok alapján várhatóan meg­gyorsul a területek ismételt termővé tétele. vei. A küldöttség, amelyet fogadott Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára megbeszélése­ket folytatott Molnár János­sal, a párttörténeti intézet igazgatóhelyettesével és az intézet vezető munkatársai­val a tudományos kutató­munka szervezéséről, és az együttműködés lehetőségeiről, Múzeum/ hónap Tatabánya — régi fotókon Itt élt, itt élő emberek ———————————————i ... .... —i — A 30-as évek fotómfitermének néhány kelléke is látható a kiállításon _____ (Fotó: Tatai Tibor) 7 Tatabányán, a megyei VcSSíirnSP Munkásmozgalmi és _________________ Ipartörténeti Múzeum­ban — a múzeumi hónap- záró rendezvénye­ként — sajátos helytörténeti kiállítást nyi­tottak. A „Tatabánya — régi jótokon’’ című tárlát a város előtörténetét mutatja be az 1896-os bányanyitástól 1945-ig. A Bányász Színpad tagjai: Tóth Zsóka és Kullai Zoltán bevezetőként versekben idéz­ték fel a régi Tatabánya képét, majd Gomb­kötő Gáborné, a tatabányai városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a kiállítást. Értékelésként elmondta; a helytörténeti értékű fotók szinte mindegyikén jelen vannak a történelem cselekvő részesei, alkotói — a hétköznapok itt élt, itt élő emberei. A kiállítás képet ad az egykori Felsőgalla, Alsógalla, Tatabánya, Bánhida életéről. A külszíntől a bánya mélyéig nyomon követ­hetjük az ember munkáját — az üzemekben és a tárnák mélyén. Különös értékű az a fel­vétek amely a bányatelep első aknájánál? megnyitásáról készült 1896-ban — s érde­kes az a panorámakép (Stingli Józsefné fei- vétele), amely Tatabánya 1945 előtti látké­pét örökítette meg. A képanyagot — jó ötletként — egy kora­beli fotóműterem berendezési tárgyai egé­szítik ki, Stingliné ' fényképész műhelyének néhány darabját is kiállították. A fotóanyag jó emlékeztető minden láto­gató számára, hiszen vizuális élményt nyújt­va lehetővé teszi a múlt újraidézését, mara­dandó megőrzését. A múzeum történetében nem ez az első vállalkozás a fotós emlékek felhasználására, az elfelejtett helyi értékek feldolgozására. Ezt szolgálják például a bá­nyatörténeti emékek felkutatására ösztönző pályázatok — a közelmúltban már a hatodik pályázat díjait adták át. ötlete, a régi fotók felfedezése, és el­rendezése Fűrészné Molnár, Anikó muzeológus munkáját dicséri. A kiállítás Képünk a délelőtti szakmai tanácskozáson készült X. Komárom megyei Hét derék sváb legény nótázva lépdel az erdő­ben, amikor útjukba akad egy nyuszi, amitől a bátor­ság hét megtestesítője usgyi, futásnak ered ... A ked­ves jelenetet tegnap telt ház előtt mutatta a tarjáni általános iskola német szakköre, természetesen nem­zetiségi anyanyelven, németül. Ez volt az egyik mű­sorszáma a X. Komárom megyei honismereti szem­lének. amelyet a megyei művelődési központban ren­deztek Tatán. Az egész napos programról ságának képviseletében a kö- dr. B. Szatmári Sarolta, a vetkezőket mondta; ■Múzeumok megyei Igazgató- — E rendezvény gazdái a honismereti szemle Hazafias Népfront megyei honismereti bizottsága és a művelődési központ Délelőtt a szakkörvezetők számára ren­deztünk tanácskozást, amelyen Tóth Gábor, a HNF Országos Tanácsának munkatársa tar­tott előadást az országos hely­zetről, ugyanis a közelmúlt­ban fejeződött be egy átfogó felmérés. Vázolta a gondokat is, amelyek közül az egyik nálunk is érezteti hatását, ne­vezetesen a szakkörvezetők képzésének, továbbképzésé­nek és utánpótlásnevelésének kérdése. — Az országos képbe hova. illeszthető megyénk honisme­reti mozgalma? — A mögöttünk lévő tíz év indokolja is ezt a kérdést, ép­pen erről tartottam . előadást délelőtt. Honismereti szakkö­rünk van régebbi is, de erős­ségünket éppen a rendszeres tevékenységben látom. Az len­dített sokat ezen a munkán, amikor a közintézmények — múzeumok, könyvtárak, mű­velődési házak és levéltár — szakmai segítséget adtak, s ennek nyomán rendszeressé váltak a szemlék, nyaranta pedig a táborozások. Sikerült a gyűjtési profil arányait ja?; vítani, mégpedig a speciális Komárom megyei igényekhez igazítva, A legfontosabbnak a legújabb kor, az üzemtörté­net, a krónikaírás, a nemzeti­ségi terület anyagait tartjuk. A közintézmények segítségét a szakkörök sok értékes anyag gyűjtésével hálálták meg. Az elmondottak már beszélnek az eredményekről, de konkrét dolgot is mondhatok, hiszen a tatabányai úttörőház és Dó­zsa György Általános Iskola szakkörei országos díjat nyer­tek felsögallai gyűjtésükkel. Egyébként ők is szereplői a délutáni szemlének. A har­madik bemutatót a bajnai- ak tartják, nekik a tárgyi anyag és a folklórgyújtés az erősségük. ■— S van-e remény a me­gyei gondok megoldására? — ígéretet kaptunk, hogy jövőre a szakkörvezetők szá­mára tábort szervezhetünk, ezt a hírt mindenki nagy örömmel fogadta. A bemutató nagy sikert aratott a nézők körében, a szakmai tanácskozás pedig bi­zonyára újabb lendületet ad a további eredményes munká­hoz. / — wér — Jubileumi ünnepség Esztergomban Esztergom városának a török uralom alóli felszabadulása 300. évfordulója alkalmából vasárnap ünnepséget tartottak az esztergomi bazilikában, ahol dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek közös főpapi misét mutatott be az ünnep­ségen részt vevő lengyel fő­papokkal, Józef Glemp gniez- nói és varsói, Franciszek Macharsikj krakkói bíboros- érsekkel és Henryk Roman Gulbimowicz wroclawi érsek­kel. Az ünnepségen megemlé­keztek . Sobieski Jánosról, a lengyel csapatok egykori vei zetőjéről, akinek nagy érde­mei voltak Esztergom város felszabadításában. A jubileumi ünnepségen részt vett Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, és jelen vol­tak Esztergom városának ál­lami képviselői. Hétfőn elutazott hazánkból a lengyel főpapi delegáció, amely Józef Glemp bíooros- érsek vezetésével vasárnap részt vett az Esztergomban tartott egyházi jubileumi ün­nepségen. Propagandisták tanácskozása Kétnapos tanácskozás kez­dődött hétfőn a Közalkalma­zottak Szakszervezetének rendezésében a szakszervezeti propagandamunkáról. Az or­szág minden, megyéjéből mint­egy száz vezető propagandista, a középirányító szervek agi- tációs-pröpaganda és kulturá­lis bizottságának vezetői meg­hallgatták Jakab Sándornak, a SZOT főtitkárhelyettesének előadását a szakszervezetek .társadalmi szerepéről, a párt szakszervezeti politikájáról. A kétnapos tanácskozás 'alatt előadások és konzultációk ke­retében dolgozzák fel a hall­gatók a szakszervezet legutób­bi, IX. kongresszusán, hozott határozatok végrehajtásának az igazságügyi szervezetben, á tanácsi apparátusban, a köz- művelődési dolgozók körében, a tudományos Kutatóintézetéé t-ei'üleitén, s általában a köz- szolgálatban szerzett tapá&tj talatait A határszemlék tapasztalatai Nicaraguái küldöttség látogatása hazánkban

Next

/
Thumbnails
Contents