Dolgozók Lapja, 1983. szeptember (38. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1983. szeptember L, CSÜTÖRTÖK AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVIII. évf206. sz. Ára: 1,40 forint MA: A tanácsok fórumán 3. oldal A „fények városában” f oldal Szerkesszünk együtt! 5. oldal Készülődés bányásznapra Koszorúzások, ünnepi műsorok, gazdag kulturális program és vásár Megyénkben is, mint országszerte _________________mindenütt, hetek óta folynak az előkészületek a 33. bá­nyásznap méltó megrendezésére. Tatabányán, Dorogon és Oroszlányban a hét során a bá­nyaüzemekben röpgyűléseken emlékeznek meg valamennyi műszakban a nevezetes év­forduló jelentőségéről. Tatabányán, a Vértanúk terén (a kiadott programtól eltérően) szeptember 2-án, pénte­ken 18 óra 30-kor díszfelvonulással kezdő­dik a koszorúzási ünnepség. A Sportcsarnok­ban este 7-kor Kákái Béla, a bányász párt- bizottság titkára mond köszöntőt, majd bá­nyásznapi gálaműsor következik. Szombat délelőtt 10 órától népi- és ipar- művészeti vásár lesz a Május 1. parkban. Térzene, felnőtteknek és gyerekeknek szóló műsorok szórakoztatják majd az érdeklődő­ket. A könyves utcán Baráth Lajos író dedi­kál. Este ismét a Sportcsarnokban lesz a központ: tánczenét, musicalt, élvezhet a kö­zönség. A Bányász Művelődési Központban bált is rendeznek. Vasárnap folytatódik a vásár. A kis szín­padon különféle műsorok szórakoztatják a vásárba látogatókat. A tombolahúzás vasár­nap délután 5-kor lesz. Színes televízió, mo­torkerékpár, lemezjátszó, talál többek között maid gazdára. A szerencsés nyertesek a helyszínen átvehetik a frissen nyert tárgya­kat. Aki elmúlasztja a pillanatot, a Dolgozók Lapja szeptember 10-i számából értesülhet a nyertes számokról. Oroszlányban pénteken délután 3-kor, a Mártírok emlékművét koszorúzzák meg. Ba­rabás Mihály műszaki igazgató mond beszé­det. Szombaton 9 órakor a város főterén a Bányász emlékműnél tartanak ünnepi még- emlékezést, melyen Kovács László, a BDSZ főtitkára köszönti a bányászokat. Szombaton és vasárnap vásár- és bemutató vonzza majd a népművészet iránt érdeklődő­ket. Térzene, bohócparádé, sportversenyek, táncház, a ,.Ki mit tud?” vfetélkedő megyei győzteseinek műsora szerepel többek között a sokszínű palettán. Vasárnap este 8 órakor tűzijáték lesz. Dorogon szombaton, reggel 8 órától a köz­ség különböző pontjain térzenét élvezhetnek a környék lakói. A mogyorósbányai, sárisápi, csolnoki és a dorogi fúvószenekarok működ­nek közre. A vállalati központ előtt lévő em­lékmű megkoszorúzásánál Baranyai Lőrinc, a bányász pártbizottság titkára tart megemlé­kezést. Fanfárok jeladására 10 órakor k°z^ő- dik a díszfelvonulás. Ünnepi beszédet Tóth István vezérigazgató mond. ■ müvr.lRlIéci központ bányász termében *? HHUClUUebl a kitüntetett dolgozók ré­szére fogadást adnak. Kora délután, fél 3-kor Lázár Emil vezérigazgató-helyettes felavatja a Bányász emlékházat- A Jubileum téren, a Néphadsereg utcában népművészek, iparművészek, árusok mutatják be és kínálják portékáikat. Kedvezőbb műszaki fettételek a szénbányászatban Márkushegyen a diszpécserközpont ellenőrzik a föld alatti munkafolyamatokat (Fotó: Krajcsi) A MŰSZAKI fejlesztés, a korszerűsítések nyomán egy­re javulnak a bányászok munkakörülményei, biztonsá­gos munkavégzésük feltéte­lei. A mélyművelésű szénbá­nyákban ma már a jövesztés csaknem 70 százalékát géppel végzik, a szállítást szinte tel­jes egészében, a rakodást pe­dig több mint 80 százalék­ban gépesítették. A műszaki fejlődés egyben megalapozta a termelés növelésének lehe­tőségét is. Az utóbbi két-há- rom évben mintegy 10 szá­zalékkal nőtt a szénbányá­szatban a termelékenység, bár a bányászok még így is csak túlmunka árán tudják kielé­gíteni az igényeket. Ezen a munka jobb szervezésével, a vágathajtási technológiák fej­lesztésével, a kiszolgáló és já­rulékos munkafolyamatok to- frtbbi gépesítésével kívánnak változtatni. A bányák biztonságának fo­kozására is újabb megoldáso­kat, eljárásokat, berendezé­seket fejlesztettek ki. Nem­csak az újonnan nyitott bá­nyákban — ahol a technikai színvonal európai mércével mérve is magas —, hanem a régiek felújítása során is nagymértékben fokozták a bányászok biztonságát. Az utóbbi hónapok tragikus ese­ményei azonban arra is fel­hívták a szakemberek figyel­mét, hogy a műszaki fejlesz­tés nem pótolhatja a munka- védelmi előírások szigorú be­tartását, annak ellenőrzését. Ezért a bányákban sorra fe­lülvizsgálják a működési és munkavédelmi szabályzato­kat, pontosan meghatározzák a felelősök körét, szigorítják az ellenőrzéseket A szénbányászati vállalatok évente összesen 3,5—3,7 mil­liárd forint fejlesztési for­rással gazdálkodnak. Munka- és egészségvédel­mi beruházásokra a tatabá­nyai, a dorogi és az oroszlá-. nyi bányákban összesen mint­egy 230 millió forintot köl­tenek. A Tatabányai Szén­bányák csordakúti és nagy­egyházi bányáiban például a vízbetörések megelőzésére, nagy teljesítményű szivattyú­kat szerelnek fel, valamint a biztonságosabb bányaműve­lés érdekében vízcsapoló vá­gatokat, vízmentesítő telepe­ket alakítanak ki. A MÄRKUSHEGYI bányá­ba olyan automatikus metán­mérő és ellenőrző műszere­ket szereltek fel, amelyek már akkor kikapcsolnak minden energiaforrást, s le­állítják a gépeket, berende­zéseket, ha a levegő metán- tartalma eléri az egy száza­lékot Előtérben a szellemi érték Oj utakon a tardosbányai építik I vállalkozó szellem. _______________Ezek a ki­fejezések feltétlenül eszébe jutnak mindenkinek, ha a a Labor MIM-ben készített alkatrészek. A kooperációval kapcsola­tos gondjaikról, további el­képzeléseikről, eredményeik­raményük megvan, hiszen a tervciklus végéig lekötötték kapacitásukat. A létszámmal sincs hiba az építőknél. Ellen­ben az ipari kooperációs csar­Mnnkaban az élhajlító ' Tardosbányai Építőipari Szö­vetkezet legújabb vállalko­zásának veszi hírét. A pro­filjuktól merőben eltérő ter­mékeket idén áprilistól már a frissen megépített/új gyártó- csarnokban készítik. A Labor Műszeripari Mű­vekkel 1981 óta kooperálnak. Akkor kezdték el gyártani partnerüknek az elektromos kapcsolóberendezéseket, al­katrészeket. Az a megállapo­dás is két éve _ született, amelynek eredményeként egy esztendő leforgása alatt meg­építették, felszerelték az 1800 négyzetméter alapterületű csarnokot; éppen az elektro­mos berendezések gyártásá­ra. Az idén április 20. óta már itt gyártják a kooperá­ciós termékeket. Messze- látó terveik szerint 13 millió forintnál nagyobb értéket képviselnek ebben az évben ről, mindennapi problémáik­ról szerdán tájékoztatta a KISZÖV-elnökségét Nagy György, a szövetkezét elnöke. A kollektív bölcsességre, gaz­dag tapasztalatokra apel­lálva — közösen — keresték a legkedvezőbb .megoldásokat. Több hozzászóló is felhívta a figyelmet arra, hogy ma már az eredményes munka egyik fontos kritériuma a gondosan előkészített műsza­ki irányítás. A szövetkeze­tek sem nélkülözhetik tehát a jól felkészült műszaki ve-, zetőt, Az építők szövetkezete jól gazdálkodik a szellemi javak­kal. Ennek latba vetésév el az idén 84 millió forintos ter­melési értéket állítanak elő. Az ipari tevékenységet to­vábbfejlesztették ugyan, de az árbevételnek több mint 60 százalékát így is az építő­ipari munkákkal szeretnék előteremteni. Erre minden nokfoan nem ilyen jó a hely­zet. .A harminchatmillió fo­rintos tervet — hússzal keve­sebben — nem tudják telje­síteni. A költözés, a beilleszkedés is nehezebb volt, mint ahogy számítottak rá. Az új feltéte­lekhez való alkalmazkodás is visszafogta az eredményeket, minden mutatóval elmarad­tak a tervezettől. okozott a kol­lektívának, hogy az év ele­jén elmaradt a hűtőgépgyár szokásos megrendelése "is, mert szűkös lehetőségei, bel­ső gondjai miatt nem adha­tott megbízást a szövetkezet­nek. Az így keletkező szabad kapacitást a tardosbányaiak nem tudták azonnal lekötni. Ma már viszont hosszú távra sincsenek ilyen gondjai a szö­vetkezetnek. — magyar — Gondot Helyzetkép a közlekedésről — A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a Közlekedési- és hírközlési év­könyv, amely részletes adatokat tartalmaz a múlt évi áru- és személyszállításról, az üzem­anyag-felhasználásról, ismerteti a közúti gépjárműforgalom-számlálás fontosabb ada­tait, képed ad a közlekedési balesetek alaku­lásáról. Az évkönyvben külön fejezet foglal­kozik a hírközlés fontosabb adataival. A statisztika szerint a belföldön szállított áruk mennyisége az elmúlt évben valamivel meghaladta a 744 millió tonnát, ez 2,3 száza­lékkal több, mint öt évvel korábban. Vasúton 0,3 százalékkal kevesebbet szállítottak mint öt éve, a közutakon viszont 3,7 százalékkal, vízen 4,8, csővezetéken pedig 5,6 százalékkal több árut fuvaroztak, mint öt esztendővel ezelőtt Legerőteljesebben a légi áruszállítás növekedett, öt év alatt 17 százalékkal. Tavaly vasúton 266 millióan, közúti járművön 709 millióan, repülőgépen 1 millióan, vízi jármű­veken 3 millióan utaztak. A legutóbbi öt év­ben a legdinamikusabban a légi személyszál­lítás növekedett, 14,7 százalékkal, a vasúti és a vízi személyszállítás valamelyest csökkent, a közúti és városi pedig 4,4 százalékkal növe­kedett. Az előző évhez képest tavaly szénből, mo­torbenzinből, valamint fűtőolajból, illetve ne­hézolajból csökkent a közlekedés felhaszná­lása; gázolajból, kerozinból és villamos ener­giából néhány százalékkal növekedett, öt év átlagában a szénfelhasználás csökkent legerő­teljesebben — T9;5 százalékkal —, a benzin- fogyasztás mindössze 1 százalékkal. A légi­közlekedés nagyarányú növekedésének ered­ményeként legjobban — 15,1 -százalékkal — a kerozinfelhasználás emelkedett. A statisztika szerint tavaly naponta átlago­san az ötös számú főútvonal szegedi megfi­gyelési pontján haladt át a legtöbb — 17 ezer 383 — gépjármű. Ezt követően a legtöb­bet Vácott, illetve Budaörsnél figyelték meg. A mindig zsúfoltnak tűnő siófoki megfigyelő­állomás napi átlagos forgalma mindössze a negyedik helyet foglalta el, 10 ezer 526 átha­ladó gépkocsival. A budapesti közúti Duna- hidakon naponta átlagosan 276 ezer. 377 gép­kocsi ment keresztül. A legforgalmasabb az Erzsébet-híd volt, a második a Petőfi-híd, ezt követi a Margit-, a Lánc-, az Árpád- és legvégül a Szahadság-híd. A közutakon az elmúlt évben 18,221, a villamos és helyiérdekű vasúti zárt pálya­testeken 30, a vasúton 3910, a vízi közlekedés­ben pedig 562 személyi sérülés történt. A közutak kivételével — ahol 0,5 százalékkal csökkent — mindenütt növekedett a balese­tek száma. A megyék közül Pest megye áll a baleseti statisztika élén, s az adatok tanú­sága szerint így volt ez már 4-5 évvel ezelőtt is. Budapesten tavaly 4060 személy sérült meg közlekedésben, valamivel több, mint a megelőző évben, öt év átlagában azonban mintegy 800-zal csökkent a- balesetek száma. .

Next

/
Thumbnails
Contents