Dolgozók Lapja, 1983. augusztus (38. évfolyam, 181-205. szám)

1983-08-02 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLTETEK! úoimoKjfojü 198^ augusztus, z., Mp gQ^ÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xxxvm évf m.sz. KEDD Ara: 1,40 forint Megkezdte munkáját a 68. eszperantó világkongresszus Az eszperantó világkongresszus megnyitó ünnepsége nemzetközi szervezet üdvözle­tét, amelyekben eredményes munkát kívánnak a kongresz­szusnak. A tanácskozás fő témájának bevezető előadását Richard E. Butler, a Nemzetközi Táv- kczuesi Unió (ITU) főtitkára, a hírközlési viiágév főkoor­dinátora, a kongresszus dísz­vendége tartotta a hírközlési világév és a kommunikáció címmel. Délután ünnepségen emlé­keztek az Eszperantó Világ- szövetség 75 évvé; ezelőtti megalakulására. Grégoire Ma- ertens. áttekintette az egyre erősödő mozgalom edóigi tör­ténetét, s előadásában nagy teret szentelt a világ' eszpe- rantistái előtt álló feladatok­nak. Ezt követően a különböző országok eszperantó mozgal­mának vezetői köszöntötték a kongresszust. Vasárnap délelőtt a Budapest Sportcsarnokban az eszperantó himnusz hangjaival megkezdődött a 68. eszperantó világkongresszus. A nagyszabású ta­lálkozót Grégoire Maertens, az Eszperantó Világszö­vetség elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a 70 ország­ból összegyűlt mintegy ötezer eszperantistát, vala­mint a kongresszus elnökségében helyet foglaló ven­dégeket, köztük Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét, a rendezvény fővédnökét és Sarlós Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét, a véd­nöki testület elnökét. Kedves jelenet következett ez­után: az egyhetes tanácskozással egyidősen zajló nemzetközi eszperantista gyermekkongresszus részt­vevői és magyar úttörők köszöntötték a küldötteket. Ezután Gáspár Sándor a Magyar Népköztársaság 'El­nöki Tanácsa, a magyár . dol­gozók és az eszperantisták vdágtalálkozojának otthont nyújtó főváros lakosságának nevében köszöntötte a 68. esz­perantó világkongresszus va­lamennyi résztvevőjét, majd arról szólt: nem tudni, hogy Bábéi legendájának van-e tör­téneti alapja, de az tény, hogy az emberiség egész tör­ténelme során nyelvi meg­osztottságban élt. E helyzet megváltoztatásának szándéka vezette azdk&t, akik csaknem száz esztendeje lerakták egy közcs nyelv, az eszperantó alapjait. Az eszperantóét, amely a kölcsönös megismerés és megértés nyelve, s előse­gítheti, hogy a világon létre­jött valamennyi szellemi és kulturális érték az egész em­beriség közkincsévé váljék. Ezért — folytatta — az esz- penantisták mozgalmát az utóbbi évtizedek egyik leg­tisztább, legnemesebb moz­galmának tekinthetjük. A továbbiakban arról be­szélt: minden embert az lel­kesít, ha látja munkája ered­ményét. Ezen a kongresszu­son az eszperantisták jelentős sikerekről, valóban jó eredmé­nyekről adhatnak számot, s ez méltán töltheti el őket büszkeséggel. Befejezésül alkotó, eredmé­nyes munkát kívánt a kong­resszusnak. A vendéglátó ma­gyar eszperantisták nevében Baráth Endre, a Magyar Esz­perantó Szövetség főtitkára köszöntötte a mozgalomnak a virág minden tájáról összése- regíett tagjait. Elmondotta: népünk joggal érezheti meg­tisztelőnek, hogy a világszö­vetség Budapestet választotta a kongresszus színhelyéül. Ez a magyar eszperantó mozga­lom elismerése, de ezen túl megbecsülése hazánk nyitott, a békés egymás mellett élés jegyében párbeszédre, kölcsö­nösen hasznos kapcsolatokra törekvő politikájának is. Ezt követően Grégoire Ma­ertens ismertette számos Az ünnepség után kezdte meg munkáját a kongresszus nemzetközi egyeteme, melynek egyhetes programjában — az orvostudomány-tói a környe­zetvédelemig, a legkülönfélébb témakörökben hangzanak el előadások. A kongresszus szervezői va­sárnap egész napos rendez­vényre invitálták a budapes­tieket a Városligetbe. Kira­kodó vas-ij?,- táacháfc és sok más látnivaló várta az érdek­lődőket A színes program­csokor legérdekesebbje az eszperantó fórum volt: az Eszperantó Világszövetség te­kintélyes vezetői válaszoltak a fővárosiaknak a nemzetközi nyelvre és a hozzá kapcsoló­dó mozgalom céljaira, jelené­re és jövőjére vonatkozó kér­déseire. Este a Budapest Sportcsar­nokban a kongresszus ma­gyar nemzeti estjének kultu­rális programját tekintették meg a küldöttek. (Folytatás a 2. oldalon) Ügyeletben az életért K * arunk orvosa különféle munka­helyeken : kórházban, klini­kán, körzeti-, szak- vagy ma­gánrendelőben, hivatalban és tudomá­nyos kutatóintézetben tevékenykedik. Dolgozzék azonban bárhol, a hivatása ' gyakorlásának etika szabályait tartal­mazó hippokrateszi eskü értelmében minden körülmények között segítenie kell szenvedő embertársain; voltaképp tehát — és ez páratlan a foglalkozások , között — egész életét „ügyeAet-en” töl­ti. Nem mérték fel sohasem, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók hány százaléka teljesít szolgálatot a külön­böző ügyeletéken, holott bizonyos, hogy ■— bár erről nincs statisztika — a leg­több panaszos e helyeken találkozik először azzal az emberrel, akitől a gyó­gyulást vagy gyanúja, félelme eloszlá­sát vái’ja. Meghatározó tehát, hogy mi­lyen ez a találkozás. Kezdetben volt az állandó készenlét, amely nem jelentett kevesebbet, mint hogy a körzeti orvosnak egész évben, éjjel-nappal elérhetőnek kellett lennie. Ma már csupán 5—10 településen él ez a gyakorlat, ám a falusi körzeti orvos változatlanul a a egész lakosság egész­ségügyi gondviselője. Belgyógyászati, gyermekgyógyászati, sebészeti, nógyó- gvászati-szüléczeti. közegészségügyi fel­adatokat is ellát: ő az általános orvos­lás }«8zf képviselője mániáinkban. Ke­vesebb külső nehézséggel keTett meg­birkózni s városi körzetekben, mégis az állandó készenlét városon is épp elvan fárasztó feladat, mint falun. Tagadhatatlan, hogy az orvos ismersz te, a belévetett bízatom önmagában gyógyító erejű, viszont az is tény, hogy a többnyire hajszolt, elcsigázott körze­ti orvos, sokszor a jelenléténél nem is tudott többet nyújtani. Más, jobb ügye­leti ellátást, egyben az orvosokat is kímélő megoldást kellett találna. Az első összevont ügyelet egyéni kezdeményezésekként alakult 10—15 éve, majd a szakmai szempontból si­keres bemutatkozás után, előírt szer- vézeti formává vált. Az intézkedést — főként a falvakban, a tanyás vidéke­ken ellenérzéssel fogadták: a közvéle­ményben ez úgy fogalmazódott meg, hogy a , betegek elvesztették egészségük védelmezőjét, idegenbe kell menniük receptért, gyógyszerért, jó szóért. 1 Ma már az akkori ellenzők is tudják, hogy az állandó és változó telephelyű összevont ügyeletek jó] beváltak. Lé­nyegében mindkét formában közel ma­radt az orvos, mert vagy a szomszéd faluba (körzetbe) kell menni a pana­szosnak. vagy egy-egy hét végére helybe jön ügyelni a könnyező falu körzeti orvosa. Egy te1 épülés körzeti orvosa lassanként további 3-4 település lakosságát ismeri meg, s — minthogy az orvosok más-más szakmák képviselői szükségképpen más-más szemmel vizs­gálják pácienseiket. akik ily módon komplex szűrésen esnek át. Az állandó telephelyeken ultra-rö­vidhullámú rádióval tartanak kapcso­latot a betegeket sorra látogató orvo­sokkal. Ezt az eiőnyt megtartották az ötnapos munkahéthez igazodó központi ügyeletek is. A hét végeken a körzetek 85—90 százalékában a lakosságot ma már ilyen módon látják -el. Amíg az orvosok tóvo| vannak, egészségügyi. szakdolgozó, asszisztens, vagy védőnő tartja a frontot: veszi a bejelentéseket, s értesíti az orvost. Az ügyeletet teljesítő orvosok tud­ják, hogy a modern praxisban is a beteg nagy függőségi igénye jellemzi az orvos—beteg kapcsolatot, tisztában vannak azzal, hogy a panaszos a gyó­gyításban pusztán passzív módon vesz részt. Többnyire nem önként keresik fel az orvost, hanem a hirtelen romló körülmények hatására, félelmükben, kétségbeesésükben fordulnak hozzá. A nagyon fontos első diagnózis felállítá­sa után — leginkább az állandó ügye­letet tartó mentőszolgálat segítségéve] — kórházi ügyeletén folytatódik a be­teg kivizsgálása, gyógyítása. Az Országos Mentőszolgálat egész országra kiterjedő, egységes rádióháló­zatba kapcsolt kocsijai, helikopterei és reoülőgéoei az állapotuknak legmegfe­lelőbb helyre szállítják a betegeket. lsen iól beváltak a múlt év elejétől működő kórházi betegfelvételi osztá­lyok. ahol lényegében szakszem meg­figyelés alatt tartják a körzeti ügyele­tekből beküldött betegeket. Néhány órás megfigyelés után a megfelelő osz­tályra utalják a beteget, ha nincs szük­sége kórházi ápolásra, hazaengedik. T úlnyomórészt fiatal, erejük teljé­ben lévő, tapasztalatokra, di­agnosztikai jártasságra törekvő orvosok dolgoznak az ügyeiteken Sokszor rendkívül éles helyzetben dön­tenek, beavatkozásuk komoly mérték­ben javítja a gyógyulás, az életben - maradás esélyeit. A KRESZ-parkban A tatabányai 6. sz., is­mertebb nevén „NDK” óvoda középső, illetve nagycsoportosai — a szó­beli foglalkozások mellett — gyakorlatban is megis­merkednek a közlekedés alapvető szabályaival. Húszas-harmincas cso­portokban, biciklivel, kisautóval és gyalogos­ként- eijátszanak különbö­ző közlekedési helyzete­ket. Képeink a KRESZ- parkban készültek, ahol Vagyrai Magdolna óvónő vezetésével tanulják a csemeték a közlekedés szabályait. Állj! Elsőbbségadás kötelező! A „zebra” a gyalogosé, de nem árt, ha sietünk (Krajcsi György felv.) Függésilesi Az eredményes gazdálkodás ma alapvető követel­mény. Nehéz helyzetbe elsősorban azok a vállalatok kerül­nek, ahol az átlagosnál jóval nagyobb szerepet játszik a rizikó faktor. A közlekedési vállalatok eredményébe, vagy eredménytelenségébe alaposan belejátszanak a külső kö­rülmények, a partnerek anyagi helyzete, a beruházások, és több tucat egyéb tényező. A Volán 18. számú Vállalat ez évi tervébe sem épít­hették be a felelős vezetők az előre nem látható, fel nem mérhető dolgokat. Ellenben a módszeres, gondosan meg­szervezett takarékossággal ellensúlyozni tudták a fuvarel- maradast. Az első félévi tervet 100,6 százalékra teljesítette megyénk legnagyobb közlekedési vállalata mindamellett, hogy a teherautó-fuvarozás iránti igény elmaradt a vára­kozástól. A mérsékeltebb termelés, a szerényebb beruházá­sok, a szállítási igények csökkenésében is .megmutatkoz­nak. Az M—1-es autóút építése csak a második felevben lendíthet a helyzeten. A jól bevált módszerek azért most is meghozták az eredményt. Az autóbuszok típusváltása már korábban megtörtént. Kényelmes, esztétikus járművekre szállhat fel az utazóközönség. Természetesen az alkatrészbeszerzés, Traktározás, javítás is egyszerűsödik így. A teherautók át­alakítása ugyancsak sokat hozott a „konyhára”. Hetvenki­lenc „benzinfaló” teherautó kapott Diesel-motort. Ez is köz­rejátszott abban, hogy a félév során 3,5 százalékos költ­ségmegtakarítás mutatkozott. A tavalyihoz képest kedvező­ek a vállalati eredmények. Ha. 1982 első félévét vesszük alapul, 30,9 százalékkal többet produkált az idén a 18. sz. Volán. A bázisévben 49 millió 733 ezer forintos eredmény­nyel szemben, most 65 millió 119 ezret mutatott a félévi mérleg. A beruházások a terveknek megfelelően, időarányo­san, az ütemtervhez igazodva folytatódnak. Dorogon és Tatán egymással párhuzamosan. A bérszínvonalat 3 szá­zalékkal 1 emelték. Ellenben 63 dolgozóval kevesebben lát­ják el a megyében a feladatokat. A létszámcsökkenést nem érezhetik meg a fuvaroztatók, hiszen a forgalomból kivont« ZIL teherautók helyett nagyobb teherbírású ko­csikat állítanak forgalomba. a x.

Next

/
Thumbnails
Contents